Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Szoboszlai Dominik (k) a labdarúgó Európa-bajnokság A csoportjának 2. fordulójában játszott Németország - Magyarország mérkőzés előtt a stuttgarti MHP Arénában 2024. június 19-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Legértékesebb magyar sportolók - Hat focista a top 10-ben

A Forbes magazin három év szünet után, a párizsi olimpia előtt elkészítette felmérését Magyarország legértékesebb sportolóiról, akik között Szoboszlai Dominik áll az első helyen.

A magazin internetes felületén szerdán megjelent cikkből kiderül, a Forbes a listával azt kívánja megmutatni, hogy a 2021 szeptembere óta "nemzetközi eredményeket elért, aktív magyar sportolók közül ki az, aki a leginkább tud olyan énmárkát építeni, amivel plusz bevételeket képes magának generálni - illetve azt, hogy ki az, akiben erre nagy a potenciál". A gazdasági lap viszont kiemelte, azt nem mutatja meg a névsor, hogy kik keresnek a legjobban.

Az idei listán komoly túlsúlyban vannak a labdarúgók, a 25 legértékesebb sportoló közül tíz futballista, ami nem véletlen. A cikk kiemelte, "megkérdőjelezhetetlen tény", hogy a labdarúgás továbbra is a legnagyobb tömeget megmozgatni képes sportág, ezen felül pedig a magyar válogatott nagyot lépett előre az elmúlt években: egymás után három Európa-bajnokságra is kijutott, a vizsgált időszakban pedig produkált egy 14 meccses veretlenségi szériát és Angliában győzte le tétmeccsen 4-0-ra az angolokat, "egyenes ágon jutott ki a mostani Eb-re - és közben rég látott egységbe forrt a csapat, a szakmai stáb és a szurkolótábor".

A Forbes szerint a nemzeti csapat folyamatosan termelte ki magából a "jó sztorikat" és közben "megjelent a színen egy szupersztár karakter is, a Liverpoolba szerződő csapatkapitány, Szoboszlai Dominik". A mostani listavezető három éve Hosszú Katinkával holtversenyben állt az élen.

A legutóbbi olimpia bajnokai közül a háromszoros ötkarikás aranyérmes Szilágyi Áron nagyot ugrott a 2021-es rangsorhoz képest és második a jelenlegi listán, a Forbes szerint pedig az "ő példája mutatja meg talán a leginkább, hogy a tudatos, hosszú távú és profi építkezés mire képes". A kardvívás nem a legkomolyabb pénztermelő sportág, mégis a népszerűségét "régóta nagyon profin menedzselő" Szilágyi volt az egyik kedvenc a szponzoroknál az adott pontszámaik alapján - áll az elemzésben.

A lap külön kitért az olimpiai és többszörös világbajnok, világcsúcstartó úszóra, a 2021-ben harmadik legértékesebbnek számító Milák Kristófra is, aki éppen a szponzoroknál nem szerepelt jól és a hatodik helyre csúszott vissza.

A cikk megemlíti azt is, hogy most először nem szerepel kajak-kenus a listán, ahogy női kézilabdázó sem és a teljes névsorban mindössze négy nő, a legjobb tízben pedig csupán egy neve szerepel.

A Forbes-listán elfoglalt helyezés a sportolók pénztermelési képességét és sporteredményeit mutatja meg: ki mennyire építi jól a márkáját, és mennyire képes kihasználni az abban rejlő üzleti lehetőségeket.

Top 10, legértékesebb magyar sportolók:

1. Szoboszlai Dominik (labdarúgás)

2. Szilágyi Áron (vívás)

3. Gulácsi Péter (labdarúgás)

4. Hosszú Katinka (úszás)

5. Schäfer András (labdarúgás)

6. Milák Kristóf (úszás)

7. Sallai Roland (labdarúgás)

8. Szalai Attila (labdarúgás)

9. Orbán Willi (labdarúgás)

10. Valter Attila (kerékpár)

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×