Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Sólyom: viaskodott-e Kádár a legéppuskáztatottak árnyával?

1956 öröksége azért súlyos, mert saját életünkkel szembesít - mondta a köztársasági elnök Salgótarjánban a december 8-ai sortűz 50. évfordulóján tartott városi gyásznapon.

'56-ra nem lehet úgy emlékezni, hogy ne emlékeznénk egyszersmind a Kádár-korszak hosszú éveire - jelentette ki Sólyom László.

Hozzátette: 1956 nem tűri a kétértelműséget, ezért nem lehet viszonylagossá tenni az elhatárolást.

"Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy nincs folyamatosság a Kádár-rendszer és mostani, demokratikus jogállamunk között" - jelentette ki az államfő.

Sólyom László beszédében közölte: nem tudhatjuk, hogy Kádár számára az emberéletek sokaságának kioltása közömbös eszköz volt-e hatalma megszilárdítása érdekében, hogy viaskodott-e azok árnyával, akiket számolatlanul legéppuskáztatott, de nincs semmilyen körülmény, érv, szempont, ami ezt az iszonyú bűnt igazolhatná.

A magyar nép számára az összefogás és a szolidaritás élménye volt a forradalom nagy ajándéka. Ezt kellett megtörnie Kádárnak; megtörte, és nem is állt helyre azóta sem - mondta az államfő.

Sólyom László különösen fájónak nevezte, hogy a forradalom 50. évfordulóján "a külföldön legismertebb magyar politikusok egyike" azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték.

Nem lehet erről a nyilatkozatról hallgatni, nehogy beleegyezésnek tűnjön - tette hozzá.

Kijelentette: azt az úgynevezett törvényes rendet, amely még saját jogszabályai szerint is törvénytelenül működött, a forradalom és mai rendszerünk szemszögéből csakis elítélni és elvetni lehet.A salgótarjáni önkormányzat és a Pofosz Nógrád megyei szervezete által szervezett városi gyásznapon mintegy ezer emlékező előtt beszédet mondott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere is.

Schmidt Mária felidézte: a munkástanácsok két letartóztatott tagjának szabadon bocsátását, a szovjet csapatok kivonását és a Kádár-kormány lemondását követelő, folyamatosan érkező mintegy négyezer fős tömeget csapdába csalták 1956. december 8-án Salgótarjánban.

A szovjet városparancsnokság egy-egy tankot állíttatott ágyúval, géppuskával a főkapitányság épületének két végéhez, két szakasz szovjet katonát és mintegy 40 karhatalmistát rendelve melléjük.

A mellékutcákat pedig lezárták, hogy a tüntetésen részt vevők ne tudjanak elmenekülni. Két sortűz dördült el.

Schmidt Mária elmondta: az első sorozat után olyan sok volt a halott, hogy a fegyvertelen tömeg fejvesztve menekülni kezdett.

A tárcserék után leadott második sortűz már a földön fekvőket, illetve a menekülőket találta el. A helyszínen és a kórházban 46 ember halt meg, a többi, majdnem 100 áldozat azonosítása máig várat magára.

Székyné Sztrémi Melinda polgármester arról beszélt, hogy Salgótarján 50 éve a félelem városa lett.

Úgy fogalmazott: az ártatlan áldozatok mártírhalála kötelez, hogy merjünk egymás szemébe nézni, legyünk képesek együtt emlékezni, mert nem hovatartozás szerint, hanem emberként emlékezünk a 10 éves kisfiúra, a 18 éves egyetemistára, a 20 éves fiatalasszonyra, a 45 éves családapára.

A rendezvényt megelőzően külön emlékezett az SZDSZ helyi szervezete a sortűz áldozataira; a szabad demokraták ezzel jelezték, hogy nem vállalnak közösséget Schmidt Máriával, akit a város vezetői kértek fel emlékező beszéd megtartására.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×