Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Az SZDSZ győzött a fővárosi koalíciós egyeztetésen?

Elfogadta az SZDSZ javaslatát az MSZP budapesti elnöke a városirányítási struktúráról, ezért hétfőn várhatóan aláírhatják a Fővárosi Közgyűlés MSZP-SZDSZ frakciója közötti koalíciós szerződést - jelentette be Ikvai-Szabó Imre szabad demokrata politikus. Molnár Gyula ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy hétfőn még nem lehet szó aláírásról.

Az SZDSZ elképzelése győzött

Az SZDSZ képviselőcsoportja kihelyezett ülést tartott a hétvégén. A liberálisok a három főpolgármester-helyettessel, hét tanácsnokkal és tizennégy bizottsággal működő struktúra mellett foglaltak állást - közölte a frakcióvezető, aki az SZDSZ pénzügyi-városfejlesztési főpolgármester-helyettes jelöltje.

Ikvai-Szabó Imre szerint a modellt elfogadta Molnár Gyula, az MSZP budapesti elnöke, frakcióvezetője.

Demszky tanácsnokokat akart

A politikus hozzátette: Demszky Gábor nem értett egyet azzal a pénteki MSZP-s felvetéssel, hogy ne legyenek tanácsnokok, ehelyett eggyel növeljék a szocialista főpolgármester-helyettesek számát.

Az SZDSZ-frakció egyhangú szavazással állást foglalt arról, hogy maradjon a két MSZP-s és egy SZDSZ-es főpolgármester-helyettesi verzió, az öt MSZP-s és két SZDSZ-es tanácsnokkal együtt.

Tologatják a hatásköröket

A kulturális főpolgármester-helyettestől, aki várhatóan Gy. Németh Erzsébet lenne, az SZDSZ az általa jelölt kulturális tanácsnokhoz helyezné a kiemelt közművelődési intézményeket, köztük a levéltárat.

Az SZDSZ egyetért Hagyó Miklós szocialista városüzemeltetési főpolgármester-helyettes jelölt felvetésével, hogy a hivatalon belül egy főmérnök foglalkozzon a városüzemeltetési kérdésekkel.

A bizottságok számát eggyel csökkentenék oly módon, hogy koordinációs testületet nem hoznák létre. Ezáltal a közüzemek vezetőinek kinevezési jogköre - a főpolgármester személyes tanácsadója, Mesterházi Ernő szorgalmazására - a közgyűléstől a tulajdonosi kérdésekkel foglalkozó bizottsághoz kerülne.

A tizenhárom tagú testületben nyolc kormánypárti és öt ellenzéki tevékenykedne, az elnök Somlyódy Csaba (MSZP), az alelnök Székely Gábor (SZDSZ) lenne.

Az SZDSZ három bizottság élére kíván elnököt állítani. Bőhm András a kulturális, Lakos Imre a városüzemeltetési, Szolnoki Andrea az egészségügyit irányítaná.

Az SZDSZ végülis egyetértett azzal a szocialista javaslattal, hogy a kulturális főpolgármester-helyettesi területhez ne sorolják be az egészségügyet. Ez a terület Tiba Zsolt főjegyző irányítása alá kerül, akinek év végéig javaslatokat kell kidolgoznia a kormányzati egészségügyi döntésekből fakadó intézmény átszervezésekre - közölte Ikvai-Szabó Imre.

Kiemelt kérdés lesz a BKV és az egészségügy

A liberális politikus tájékoztatása szerint a koalíciós szerződés kiemelt kérdésként kezeli a BKV és az egészségügy problémáinak rendezését. Mindkét ügyben egyeztetésre lesz szükség a kormányzattal - tette hozzá.

Az egészségügyben kulcskérdésnek tartják az intézmények fenntarthatóságát, de a frakcióvezető szerint az is bizonyosnak tűnik, hogy a lakossági elérhetőség szempontjából a kormányzat kórházstruktúra-javaslata finomításra szorul. Ez alapján ugyanis Észak-Pesten nem megoldott a 24 órás traumatológiai ügyeleti rendszer.

Az új irányítási struktúrának megfelelően szükség lesz a Főpolgármesteri Hivatal átszervezésére is, amely a jövő év márciusáig valósulna meg - jegyezte meg a frakcióvezető.

Molnár Gyula cáfol

Az MSZP budapesti elnöke szerint hétfőn még nem lehet szó aláírásról.

<

Molnár Gyula: dehogy írjuk alá!

Molnár Gyula az MTI-nek reagálva leszögezte, a szocialistáknak az a céljuk, hogy hétfőn bejelenthessék a koalíciós szerződés létrejöttét.

A politikus örömének adott hangot annak kapcsán, hogy szerinte az SZDSZ elmozdult korábbi álláspontjáról.

A budapesti pártelnök-frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a múlt pénteken tapasztaltak alapján - amelyet az MSZP kommunikációs zavarnak tekint - a jövőben csak akkor tudnak érdemben reagálni az SZDSZ "érdekes és megfontolandó javaslataira, ha írásban is megismerik azokat".

A szocialisták ugyanis a Fővárosi Közgyűlés pénteki rendkívüli ülésén értesültek arról, hogy a már szóban egyeztetett megállapodás írásban másként alakul.

Az SZDSZ a kulturális főpolgármester-helyetteshez akarta "telepíteni" az egészségügyet is. A szocialisták szerint ez csak akkor lehetséges, ha ők nem kettő, hanem három főpolgármester-helyettest adnak.

Molnár Gyula közölte, hogy a bizottsági struktúraváltozási SZDSZ-indítványt támogathatónak tartják, a kulturális főpolgármester-helyettes területének megnyirbálását viszont elutasítják.

Azt is megjegyezte, hogy "a pénteki dolog fényében az informális beszélgetések csak arra valók, hogy informálisak maradjanak, és nem arra, hogy a sajtóban hivatkozási alappá váljanak". Mint elmondta, szombaton este egy bálon váltott néhány szót az Ikvai-Szabó Imre által ismertetett álláspontokról.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×