Infostart.hu
eur:
386.16
usd:
331.76
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (középső sor, j3) a NATO washingtoni csúcstalálkozója résztvevőinek csoportképén 2024. július 10-én. Elöl középen Joe Biden amerikai elnök (b5), mellette jobbról Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (b6).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Csiki Varga Tamás: a rendkívül magas társadalmi támogatottság adja a NATO legnagyobb erejét

Az emberek többsége úgy gondolja, nagy védelmet biztosít és csökkenti a külső támadások megvalósulásának esélyeit, ha egy ország tagja egy olyan szövetségnek, mint amilyen a NATO – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Idén ünnepli alapításának 75. évfordulóját az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, azaz a NATO, amely továbbra is népszerű az egyes tagállamok lakosságának körében. A védelmi szervezet washingtoni csúcstalálkozójának főbb témái a szövetség elrettentésre és védelemre alapuló politikájának megerősítése, az Ukrajnának nyújtott segítség, valamint a csendes-óceáni partnerekkel való együttműködés voltak.

Csiki Varga Tamás az InfoRádióban elmondta: a NATO legnagyobb erénye és egyben előnye, hogy alkalmazkodni tudott az elmúlt évtizedek biztonsági környezetének változásaihoz. Hozzátette: a Krím 2014-es orosz annexiója, valamint ugyanabban az évben a Donbasz destabilizálása irányította rá újra a nemzetközi közvélemény figyelmét a kollektív védelemre, amit tovább fokozott Oroszország 2022-ben indított ukrajnai inváziója, illetve a NATO új stratégiai koncepciójának elfogadása. Utóbbi egy válasz volt a katonai szövetség részéről az orosz agresszióra, és az elrettentés megerősítését is a középpontba helyezte.

Az elmúlt évek ennek a stratégiának a gyakorlati megvalósításáról szóltak, és a NATO júliusi, washingtoni csúcstalálkozóján is ebben a kontextusban hoztak döntéseket. A többi között

elfogadtak egy új haderőmodell-koncepciót a 2022-es stratégiai akcióterv kiegészítéseként, ami három lépcsőben összesen 800 ezer fős haderő mozgósítását teszi lehetővé.

A szakértő közölte: ha háború törne ki, és meg kellene védeni a tagállamok területét, akkor a koncepció értelmében az első körben 100 ezer, a következő lépcsőben 200 ezer, majd végül félmillió katona mozgósítását rendelné el a védelmi szövetség.

Csiki Varga Tamás emlékeztetett: a 2022-ben meghirdetett stratégiai terv gyakorlati megvalósítását segítette, hogy a tavalyi, vilniusi NATO-csúcson frissítették a regionális védelmi programot. Utóbbi a skandináv térség, Közép-Európa és Délkelet-Európa védelmét érinti, amelyben a NATO valamennyi tagállama aktívan részt vesz.

A szakértő szerint ugyanakkor a 75 éves védelmi szervezet legnagyobb erejét a nagyon magas belső támogatottsága adja.

A tagállamokban jellemzően 60-75 százalékos a NATO társadalmi elfogadottsága és megbecsültsége, sőt Lengyelországban és Romániában a 80 százalékot is meghaladja ez az arány.

Ennek egyik fő oka az általános percepció, vagyis az emberek többsége úgy gondolja, nagy védelmet biztosít, illetve csökkenti a külső támadások megvalósulásának esélyeit, ha egy ország tagja egy olyan szövetségnek, mint amilyen a NATO.

Azért is népszerű a NATO az emberek körében, mert kollektív védelmet tesz lehetővé. Ennek lényege a kölcsönös segítség, vagyis ha egy tagállamot megtámadnak, az összes többi tagország beveti a katonai egységeit, és egységesen lépnek fel a külső támadóval szemben. Ezt a viszonosságot a NATO-tagországok döntő többségében a lakosság kétharmada támogatja.

Csiki Varga Tamás végül elmondta: a NATO továbbra is Oroszországot tartja a legjelentősebb biztonsági fenyegetésnek, de a korábbiakhoz képest már Kínával szemben is kritikusabb nyelvezetet használ.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×