Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (középső sor, j3) a NATO washingtoni csúcstalálkozója résztvevőinek csoportképén 2024. július 10-én. Elöl középen Joe Biden amerikai elnök (b5), mellette jobbról Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (b6).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Csiki Varga Tamás: a rendkívül magas társadalmi támogatottság adja a NATO legnagyobb erejét

Az emberek többsége úgy gondolja, nagy védelmet biztosít és csökkenti a külső támadások megvalósulásának esélyeit, ha egy ország tagja egy olyan szövetségnek, mint amilyen a NATO – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Idén ünnepli alapításának 75. évfordulóját az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, azaz a NATO, amely továbbra is népszerű az egyes tagállamok lakosságának körében. A védelmi szervezet washingtoni csúcstalálkozójának főbb témái a szövetség elrettentésre és védelemre alapuló politikájának megerősítése, az Ukrajnának nyújtott segítség, valamint a csendes-óceáni partnerekkel való együttműködés voltak.

Csiki Varga Tamás az InfoRádióban elmondta: a NATO legnagyobb erénye és egyben előnye, hogy alkalmazkodni tudott az elmúlt évtizedek biztonsági környezetének változásaihoz. Hozzátette: a Krím 2014-es orosz annexiója, valamint ugyanabban az évben a Donbasz destabilizálása irányította rá újra a nemzetközi közvélemény figyelmét a kollektív védelemre, amit tovább fokozott Oroszország 2022-ben indított ukrajnai inváziója, illetve a NATO új stratégiai koncepciójának elfogadása. Utóbbi egy válasz volt a katonai szövetség részéről az orosz agresszióra, és az elrettentés megerősítését is a középpontba helyezte.

Az elmúlt évek ennek a stratégiának a gyakorlati megvalósításáról szóltak, és a NATO júliusi, washingtoni csúcstalálkozóján is ebben a kontextusban hoztak döntéseket. A többi között

elfogadtak egy új haderőmodell-koncepciót a 2022-es stratégiai akcióterv kiegészítéseként, ami három lépcsőben összesen 800 ezer fős haderő mozgósítását teszi lehetővé.

A szakértő közölte: ha háború törne ki, és meg kellene védeni a tagállamok területét, akkor a koncepció értelmében az első körben 100 ezer, a következő lépcsőben 200 ezer, majd végül félmillió katona mozgósítását rendelné el a védelmi szövetség.

Csiki Varga Tamás emlékeztetett: a 2022-ben meghirdetett stratégiai terv gyakorlati megvalósítását segítette, hogy a tavalyi, vilniusi NATO-csúcson frissítették a regionális védelmi programot. Utóbbi a skandináv térség, Közép-Európa és Délkelet-Európa védelmét érinti, amelyben a NATO valamennyi tagállama aktívan részt vesz.

A szakértő szerint ugyanakkor a 75 éves védelmi szervezet legnagyobb erejét a nagyon magas belső támogatottsága adja.

A tagállamokban jellemzően 60-75 százalékos a NATO társadalmi elfogadottsága és megbecsültsége, sőt Lengyelországban és Romániában a 80 százalékot is meghaladja ez az arány.

Ennek egyik fő oka az általános percepció, vagyis az emberek többsége úgy gondolja, nagy védelmet biztosít, illetve csökkenti a külső támadások megvalósulásának esélyeit, ha egy ország tagja egy olyan szövetségnek, mint amilyen a NATO.

Azért is népszerű a NATO az emberek körében, mert kollektív védelmet tesz lehetővé. Ennek lényege a kölcsönös segítség, vagyis ha egy tagállamot megtámadnak, az összes többi tagország beveti a katonai egységeit, és egységesen lépnek fel a külső támadóval szemben. Ezt a viszonosságot a NATO-tagországok döntő többségében a lakosság kétharmada támogatja.

Csiki Varga Tamás végül elmondta: a NATO továbbra is Oroszországot tartja a legjelentősebb biztonsági fenyegetésnek, de a korábbiakhoz képest már Kínával szemben is kritikusabb nyelvezetet használ.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Különleges időpontban, ma várható az új parlament alakuló ülése, ahol az április 12-i választások eredményeként soha nem látott kétharmados többséggel (141 fővel) rendelkezik a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Folyamatosan frissülő tudósításunkban a helyszínről jelentkezünk és számolunk be az Országházban és azon kívül zajló eseményekről. Az ülés délelőtti szakaszában a képviselők és miniszterjelöltek többször is nyilatkoztak a sajtónak, ez alapján már most ki lehet jelenteni: nagyon komoly tempójú törvényalkotás fog zajlani a következő hetekben, hónapokban. Egyszerre kell több fajsúlyos kérdésben is döntést hoznia a kormánynak, majd a parlamentnek. Délután már Magyar Péter lehet az ország új miniszterelnöke, aki két beszéddel is készül megválasztása alkalmából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×