eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Így módosítaná az EU a nyugdíjkorhatárt Magyarországon

Magyarország az EU-n belül az utolsó helyen áll az egészségben eltöltött nyugdíjas évek számában. A szakértő szerint ha csökken a várható élettartam, akkor a nyugdíjkorhatárnak is csökkennie kellene.

Sok más tagállam mellett Magyarországon is a várható élettartam alakulásától tenné függővé a nyugdíjkorhatárt az Európai Unió - számolt be róla a Nyugdíjguru, egyben arra a kérdésre is keresve a választ, hogy mi történik, ha a várható élettartam rövidebb, mint amennyire a korhatáremelés politikája épül.

EU-s szinten a 65 éves férfiak várható további élettartama átlag 17,3 év, a nőké pedig 20,9 év. Ezzel szemben Magyarországon a férfiak esetén ez csak 13,2 év, illetve 17,3 év, ami azt jelenti, hogy egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig nyugdíjas, míg egy nő 20-21 évig. Hozzáteszik,

a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a magyar nők nyugdíjba vonulási korcentruma 61-62 év a kedvezményes nyugdíjazás miatt, ezzel szemben a férfiaknak el kell érnie a 65 éves kort.

A magyar férfiak 73 százaléka, míg a nők 87 százaléka éri meg a 65 évet, azonban az egészségben eltöltött további évek száma kifejezetten alacsony: mind férfiak, mind nők esetén 4,9 év, ami az Európai Unió egyik legrosszabbja. Vagyis az idősödő magyarok betegséggel, csökkenő életminőséggel élik nyugdíjas éveiket.

Az Európai Unió több tagállama is bevezette már vagy tervezi bevezetni a nyugdíjkorhatár emelését:

  • Spanyolországban 2027-től,
  • Belgiumban 2030-tól,
  • Németországban 2031-től 67 évre,
  • Dániában 2035-től 69 évre,
  • Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra.

Svédországban rugalmas a nyugdíjkorhatár, 63 és 69 éves kor között lehet igényelni az öregségi nyugdíjat, de minél korábban él vele valaki, annál kisebb összegre számíthat.

Magyarországon 2010-ben emelték fel a nyugdíjkorhatárt 62 évről 65 évre, ami magasabb, mint 11 másik EU-tagállamban, ám az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a korhatár, mint a várható élettartam, így nincs szükség a további emelésre.

Az EU-ban több ország is alkalmazza a gyakorlatot, miszerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam alakulásától teszik függővé.

Az Európai Unió Magyarország számára is ugyanezt javasolná, rugalmasan alkalmazva a változásokat. Ha a várható élettartam csökkenne, akkor az öregségi nyugdíj korhatára is vele mozdulhatna.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×