Infostart.hu
eur:
379.85
usd:
321.98
bux:
126972.23
2026. február 23. hétfő Alfréd
Nyitókép: Polizei_OL/Twitter

Már teljes határzárat követelnek Németországban – legalább 2026-ig

Tartományi belügyminiszterek közös nyilatkozatban követelik a szövetségi kormánytól a labdarúgó Európa-bajnokság idején bevezetett határellenőrzés fenntartását „amíg az Európai Unió külső határait nem biztosítják jobban”.

Az illetékes német hatóságok elégedetten értékelték a szigorított határellenőrzést a labdarúgó Európa-bajnokság idején. A jelenleg zajló, augusztus 11-ig tartó nyári olimpiai játékok idejére a korábban életbe léptetett szigorításokon enyhítettek, kivételt csak augusztus közepéig a francia–német határ jelent. A mérlegből kitűnt, hogy a a határok ellenőrzését végző rendőri egységeknek volt dolguk bőven, hivatalos adatok szerint 1,6 millió személyt ellenőriztek, és közülük csaknem 10 ezret tett ki az illegálisnak minősített belépni akarók száma.

Elemzők szerint ez indokolta több, a kereszténydemokrata CDU által kormányzott tartomány belügyminiszterének közös felhívását a határellenőrzés hosszú távú fenntartására. A t-online hírportál és a Die Welt című lap tudósítása szerint elsősorban Baden-Württemberg, Brandenburg és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány illetékes miniszterei foglaltak állást a szigorú kontroll mellett.

A miniszterek a Rheinsche Post című lapban megjelent közös nyilatkozatukban úgy vélekedtek hogy erre 2026-ig, illetve addig mindenképp, amíg az Európai Unió külső határait nem biztosítják jobban. A miniszterek annak a nézetnek adtak hangot, hogy az uniós külső határok megbízható védelme 2026 előtt aligha biztosítható.

A német média ezzel kapcsolatban idézte Olaf Scholz kancellárt, aki egy korábbi nyilatkozatban szintén a határellenőrzés fenntartása mellett állt ki.

Bírálta ugyanakkor a tartományi belügyminiszterek közös indítványát a biztonság fenntartásában kulcsszerepet betöltő rendőrség országos szakszervezete (GdP). A rendőrszakszervezet elnöke, Andreas Rosskopf ugyancsak a Rheinische Postnak nyilatkozva utalt arra, hogy az Eb idején a hatékony határellenőrzés érdekében rendkívüli erőfeszítésekre, mindenekelőtt túlórákra és szabadságolási tilalomra volt szükség. Emellett – mint emlékeztetett – több száz rohamrendőrt vetettek be, akik támogatást nyújtottak a határokat ellenőrző társaiknak.

A szakszervezeti elnök szerint hosszú távon a helyhez kötött ellenőrzés nem tartható fenn.

Ehhez nincsenek meg a szükséges személyi, illetve tárgyi eszközök

– hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Andreas Rosskopf ugyanakkor alternatív indítványt terjesztett elő. Az elnök szerint a megoldást a "mobil, rugalmas és intelligens" határellenőrzés jelenthetné. Ehhez mobil ellenőrző állomásokat kellene vásárolni, amelyeket "a helyzethez igazodva és rugalmasan" lehetne kialakítani. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy ezek beszerzéséhez pótlólagosan 35 millió euróra lenne szükség.

Az illegális migráció visszaszorítása érdekében a német–osztrák határon november közepéig, a lengyel, a cseh és a svájci határon korábban december közepéig meghosszabbították a határellenőrzéseket.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

A miniszterelnök az Országgyűlés parlamenti időszakának megnyitóján értékelte az elmúlt hónapokat és a kormány munkáját. Erre ellenzéki képviselők válaszoltak, az elhangzottakra viszonválaszban reagált Orbán Viktor.

Beváltott szlovák ígéret: lekapcsolják a villanyt Ukrajna felé

Robert Fico egy vasárnap este a közösségi médiában közzétett videójában azt mondta, beváltja ígéretét, és lekapcsolja az ukránoknak az áramot. A szlovák kormányfő hétfőn ezért felkeresi az állami áramszállító vállalatot, az SEPS-t, és arra kéri a céget, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló rendkívüli villamosenergia-exportot.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Donald Trump amerikai elnök állítólag erősen hajlik afelé, hogy megtámadja Iránt: több amerikai lap is megszellőztette a hétvégén, hogy a politikus legalább egy limitált, légi képességekre támaszkodó, stratégiai célpontokra korlátozódó katonai csapást végre akar hajtani a síita hatalom ellen. Egy Venezuelához hasonló, gyors és sikeres, párórás akció azonban abszolút nem borítékolható - sőt, kifejezetten valószínűtlen -, Irán ugyanis mind katonailag, mind politikailag, mind földrajzilag sokkal keményebb dió. Nézzünk meg öt forgatókönyvet, mi történhet, ha Donald Trump tényleg megtámadja Iránt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×