eur:
411.35
usd:
392.64
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pixabay

Versenyhátrányt okozhat az EU-nak a mesterséges intelligencia szabályozása

Augusztus 1-jén hatályba lép az AI Act.

Augusztus 1-jén hatályba lépő AI Act jogszabályt fokozatosan, több lépcsőben kell majd alkalmazni, 2026 közepétől válik majd kötelezővé. A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegyék az üzemeltetők, a szabályozás ugyanakkor számos további kérdést is felvet - áll a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján.

A jogszabály kockázatalapú megközelítést alkalmaz és ennek megfelelően több kategóriát nevez meg az MI-rendszerekre vonatkozóan, a minimálistól kezdve a magas kockázatig. Ezek a besorolások kötelezik majd a fejlesztő-, gyártó-, illetve üzemeltető cégeket a szabályozási keretek megfelelő alkalmazására, az előírt biztonsági intézkedések megtételére. Azt, hogy milyen bonyolult és átfogó szabályozásról van szó jól jelzi, hogy csak a jogszabály preambuluma 180 bekezdésből áll.

Az MI alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre. A mesterséges intelligencia jelenleg új, innovatív technológiának tekinthető, fejlesztése pedig jelenleg rendkívül nagy erőforrásokat igényel. Kellően nagymértékű erőforrásokkal – és a fejlesztést könnyítő technológiai tapasztalatokkal – jelenleg csak a legnagyobb technológiai óriásvállalatok rendelkeznek, amelyek így jelentős lépéselőnyhöz juthatnak a piaci versenyben. A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása ebből kifolyólag vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban.

Az MI alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat. A digitális térben számos olyan adatgyűjtési és reklámozási gyakorlat van jelen, melyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra. A mesterséges intelligencia alkalmazásával a vállalkozások új szintre emelhetik a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását, valamint a „sötét mintázatok” és a személyre szabott reklámok alkalmazását. Kiemelhető példája ennek a kockázatnak a chatbotok működése, amelyek esetében a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a válasz, amit a mesterséges intelligenciától kapott hiteles forráson alapul, vagy fizetett promóció eredménye.

Dr. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese azt is felveti, hogy a mesterséges intelligencia túlszabályozása versenyhátrányt okozhat az európai vállalkozásoknak. Szerinte 2010 után exponenciálisan felgyorsult a mesterséges „adatosítási” folyamat, amiből ma még egyénileg ugyan ki lehet maradni, ugyanakkor ez előbb-utóbb minden bizonnyal elkerülhetetlen lesz. Mint mondta: „a mesterséges intelligencia technológiája mostanra tudott megérkezni a társadalom számára nyilvánvaló módon.” Mindez elsősorban az online platformok térnyerésének, illetve a mesterséges „adatosítási” folyamat következménye – tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligenciával egyre gyakrabban szabályozási kérdésként találkozunk, ugyanakkor „a technológiát nem a jogászok adták a világnak.”

Az augusztus 1-jén hatályosuló AI Act szabályozással kapcsolatban Tóth András úgy fogalmazott, hogy a technológiai fejlődésre adott, jogászi megközelítéssel megfogalmazott válaszok, mindig felvetik az innováció korlátozását. Kifejtette azt is, hogy „az AI Act kapcsán is elhangzanak ilyen bírálatok.”

Tóth András rámutatott arra is, hogy a MI technológiákba való innováció területén az EU elképesztő lemaradásban van Kínához és az Egyesült Államokhoz képest. Ráadásul – mint mondta – „az AI Act az Európai Bizottság saját hatástanulmánya szerint mintegy 20 százalékkal fogja megemelni az európai vállalatok megfelelési költségeit és ez 2025-ig mintegy 30 milliárd euróba fog kerülni az európai gazdaságnak.”

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×