Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

"Ilyet még a Rákosi-rendszerben sem csináltak"

Az Országgyűlés döntésével átalakul a politikai és szakmai vezetés szerint tagozódó felsővezetői struktúra: megszűnik a közigazgatási államtitkári és a címzetes államtitkári pozíció.

Az erről szóló törvényt 198 igen szavazattal, 98 ellenszavazattal és 10 tartózkodással fogadta el a parlament.

A törvény célja, hogy egységesen meghatározza a kormányra, a központi kormányzati szervezetre és az állami vezetőkre vonatkozó alapvető rendelkezéseket, ezáltal a "modern kormányzati szervezet kódexe legyen".

A vitában a Fidesz és a KDNP nem támogatta a központi államigazgatási szervekről és a kormánytagok, államtitkárok jogállásáról szóló törvénymódosító javaslatot.

Az ellenzéki pártok elsősorban azt kifogásolták, hogy csak délelőtt jutottak hozzá a szöveghez.

"Elképesztően alacsony színvonalú jogszabályhalmazzal állunk szemben" - minősítette a javaslatot Balsai István (Fidesz).

Wiener György (MSZP) a javaslat elfogadása mellett szólt, és kiemelte: az előterjesztés - Magyarországon először törvényi szinten - átfogóan szabályozza, hogy mely szervezetek tartoznak a központi államigazgatás körébe, például tisztázza, hogy ilyennek minősülnek a rendvédelmi szervek is.

Tisztázza továbbá, hogy mely szervek tartoznak az országos hatáskörű szervek (kormányhivatalok) körébe, és a jelenlegi 13-ról 4-re csökkenti számukat - mondta.

A javaslat egy alapvető jelentőségű alkotmányjogi problémát is megold, ugyanis kimondja, hogy a kormányfő, lemondását követően, azonnal ügyvezető miniszterelnökké válik, illetve konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén sem a kormány, sem a kormányfő nem mondhat le - közölte Wiener György.

Kuncze Gábor (SZDSZ) arról beszélt, hogy a javaslat célja egy világos, hatékony, erős központi kormányzati szervezet létrehozása, és ennek sikerét szerinte majd a működés mutatja meg.

Világosan kiderül a karcsúbb kormányzat kialakítására irányuló szándék is - fűzte hozzá.

Salamon László (KDNP) a szakállamtitkári poszttal kapcsolatban azt mondta, hogy a kormánykoalíció "intézményesen állítja vissza a politikai komisszár intézményét a minisztériumban".
 
Arcátlanságnak nevezte, hogy a 45 oldalas, 81 paragrafusból álló, szerinte a Büntető törvénykönyvvel egyenértékű javaslatról ilyen módon kell tárgyalni, "ilyet még a Rákosi-rendszerben sem csináltak meg a magyar Országgyűléssel".

Mint mondta, a KDNP ilyen komolytalan, bohóckodó feladatot nem vállal, és ebben a vitában nem hajlandó részt venni. Az MDF nem állított vezérszónokot a témában.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 20. 06:45
×
×
×
×