Infostart.hu
eur:
366.21
usd:
313.62
bux:
132439.59
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Annalena Baerbock és Robert Habeck, a német Zöldek társelnökei, Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, valamint Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke (b-j) a pártok közötti koalíciós megállapodás bejelentésére érkezik Berlinben 2021. november 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Egyik csapás a másik után: rekordot döntött a német kormánypártok népszerűtlensége

Már a választópolgárok alig negyede támogatja csak a 2021 óta kormányzó három pártot Németországban, de egyikük a hatalomban maradhat 2025 ősze után is.

Nem egészen három évvel ezelőtt, 2021 decemberében került hatalomra az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális Szabad Demokrata Pártból (FDP) álló kormánykoalíció. Néhány hónapon keresztül még jól mentek a dolgok, 2022 második felétől azonban megkezdődött tekintélyének fokozatos hanyatlása. A felmérések azóta csaknem kivétel nélkül egyre alacsonyabb támogatottságot mérnek, a legfrissebb pedig a koalíciós pártok népszerűtlenségében újabb negatív rekordot döntött.

Szeptember ebből a szempontból egyenesen katasztrófa volt: a hónap első napján Szászországban és Türigiában tartott tartományi választások az SPD, a Zöldek és nem utolsósorban az FDP számára több mint lesújtó eredményeket hoztak. A szociáldemokraták mindkét tartományban sokat vesztettek támogatottságukból, a Zöldek Pártja a szászországiba még igen, de a türingiai törvényhozásba már be sem jutott, a szabad demokraták pedig egyikben sem közelítették meg a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Az Insa közvélemény-kutató intézet ezek után tette közzé legfrissebb felmérését, ami teljességgel igazolta az elmúlt időszak fejleményeit. Az adatok szerint a kormánykoalíció pártjai egy évvel a jövő szeptemberi országos parlamenti választások előtt

együttesen 28 százalékos támogatottsággal rendelkeznek, ami a legalacsonyabb hatalomra kerülésük óta.

A Bild cím lap megbízásából végett közvélemény-kutatás eredményeiből kitűnt, hogy az SPD országos támogatottsága 14 százalékos, a Zöldeké pedig 10 százalék. Ha pedig a jövő őszi parlamenti választásokat egy évvel előbbre hoznák, a liberális szabad demokraták a jelenlegi mintegy 4 százalékkal be sem jutnának a Bundestagba.

A 2021 végén tartott parlamenti választásokon az SPD, a Zöldek Pártja és az FDP együttesen a voksok 52 százalékát szerezte meg, és ennek nyomán jött létre az akkori nagykoalíciót felváltó hárompárti kormány.

Ezzel szemben a felmérés minden bizonnyal újabb ösztönzőt jelenthet az ellenzéki konzervatív pártszövetségnek. A CDU/CSU támogatottsága 32,5 százalékos, míg a második helyen 19,5 százalékkal az AfD áll. Az év elején alakult, a szeptember eleji tartományi választásokon valósággal "berobbant" új baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) támogatottsága 10 százalékos.

Az Insa intézet vezetője az eredmények alapján úgy értékelt, hogy a mostani adatok szerint a jövő őszi parlamenti választások után legnagyobb eséllyel a 2021 előtti négy évhez hasonlóan ismét a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló, úgynevezett nagykoalíció kerülhet hatalomra. A rohamosan erősödő AfD-vel ugyanis – legalábbis a mostani nyilatkozatok alapján – egyetlen parlamenti párt sem hajlandó koalícióra lépni.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×