Infostart.hu
eur:
378.91
usd:
321.44
bux:
125869.43
2026. február 24. kedd Mátyás
Annalena Baerbock és Robert Habeck, a német Zöldek társelnökei, Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, valamint Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke (b-j) a pártok közötti koalíciós megállapodás bejelentésére érkezik Berlinben 2021. november 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Egyik csapás a másik után: rekordot döntött a német kormánypártok népszerűtlensége

Már a választópolgárok alig negyede támogatja csak a 2021 óta kormányzó három pártot Németországban, de egyikük a hatalomban maradhat 2025 ősze után is.

Nem egészen három évvel ezelőtt, 2021 decemberében került hatalomra az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális Szabad Demokrata Pártból (FDP) álló kormánykoalíció. Néhány hónapon keresztül még jól mentek a dolgok, 2022 második felétől azonban megkezdődött tekintélyének fokozatos hanyatlása. A felmérések azóta csaknem kivétel nélkül egyre alacsonyabb támogatottságot mérnek, a legfrissebb pedig a koalíciós pártok népszerűtlenségében újabb negatív rekordot döntött.

Szeptember ebből a szempontból egyenesen katasztrófa volt: a hónap első napján Szászországban és Türigiában tartott tartományi választások az SPD, a Zöldek és nem utolsósorban az FDP számára több mint lesújtó eredményeket hoztak. A szociáldemokraták mindkét tartományban sokat vesztettek támogatottságukból, a Zöldek Pártja a szászországiba még igen, de a türingiai törvényhozásba már be sem jutott, a szabad demokraták pedig egyikben sem közelítették meg a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Az Insa közvélemény-kutató intézet ezek után tette közzé legfrissebb felmérését, ami teljességgel igazolta az elmúlt időszak fejleményeit. Az adatok szerint a kormánykoalíció pártjai egy évvel a jövő szeptemberi országos parlamenti választások előtt

együttesen 28 százalékos támogatottsággal rendelkeznek, ami a legalacsonyabb hatalomra kerülésük óta.

A Bild cím lap megbízásából végett közvélemény-kutatás eredményeiből kitűnt, hogy az SPD országos támogatottsága 14 százalékos, a Zöldeké pedig 10 százalék. Ha pedig a jövő őszi parlamenti választásokat egy évvel előbbre hoznák, a liberális szabad demokraták a jelenlegi mintegy 4 százalékkal be sem jutnának a Bundestagba.

A 2021 végén tartott parlamenti választásokon az SPD, a Zöldek Pártja és az FDP együttesen a voksok 52 százalékát szerezte meg, és ennek nyomán jött létre az akkori nagykoalíciót felváltó hárompárti kormány.

Ezzel szemben a felmérés minden bizonnyal újabb ösztönzőt jelenthet az ellenzéki konzervatív pártszövetségnek. A CDU/CSU támogatottsága 32,5 százalékos, míg a második helyen 19,5 százalékkal az AfD áll. Az év elején alakult, a szeptember eleji tartományi választásokon valósággal "berobbant" új baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) támogatottsága 10 százalékos.

Az Insa intézet vezetője az eredmények alapján úgy értékelt, hogy a mostani adatok szerint a jövő őszi parlamenti választások után legnagyobb eséllyel a 2021 előtti négy évhez hasonlóan ismét a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló, úgynevezett nagykoalíció kerülhet hatalomra. A rohamosan erősödő AfD-vel ugyanis – legalábbis a mostani nyilatkozatok alapján – egyetlen parlamenti párt sem hajlandó koalícióra lépni.

Címlapról ajánljuk
Négy éve tört ki az ukrajnai háború – Elemző: Oroszországnak még másfél-két év kell

Négy éve tört ki az ukrajnai háború – Elemző: Oroszországnak még másfél-két év kell

Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban úgy vélekedett: négy év sem volt elég ahhoz, hogy akár Oroszország, akár Ukrajna egy kényszerbékébe belemenjen. A háborús győzelem vagy vereség jelképe szerinte Donbasz sorsa lehet, aminek elvesztése komoly változásokat indíthat meg mindkét fél esetében.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Elromlott a hangulat, folytatódik az esés a tőzsdéken

Elromlott a hangulat, folytatódik az esés a tőzsdéken

Eladási hullám söpört végig tegnap az amerikai tőzsdéken, a hangulatot rontották Donald Trump hétvégén bejelentett vámintézkedései, melyeket az után hozott nyilvánosságra, hogy az Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette viszonossági vámjainak nagy részét. Emellett az AI körüli bizonytalanság is nyomást helyezett a piacra, az elmúlt hetekhez hasonlóan újabb részvényeket ütöttek meg a mesterséges intelligencia potenciális diszruptív hatása miatt. Ezt követően az ázsiai piacokon vegyes mozgásokat lehetett látni, a befektetők óvatosabbá váltak az újabb amerikai vámfegyegetések miatt. Európában eséssel indult a nap. Ma itthon a Magyar Nemzeti Bank délutáni kamatdöntésére szegeződik a tekintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×