Infostart.hu
eur:
389
usd:
331.28
bux:
108783.37
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Annalena Baerbock és Robert Habeck, a német Zöldek társelnökei, Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, valamint Christian Lindner, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke (b-j) a pártok közötti koalíciós megállapodás bejelentésére érkezik Berlinben 2021. november 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Egyik csapás a másik után: rekordot döntött a német kormánypártok népszerűtlensége

Már a választópolgárok alig negyede támogatja csak a 2021 óta kormányzó három pártot Németországban, de egyikük a hatalomban maradhat 2025 ősze után is.

Nem egészen három évvel ezelőtt, 2021 decemberében került hatalomra az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális Szabad Demokrata Pártból (FDP) álló kormánykoalíció. Néhány hónapon keresztül még jól mentek a dolgok, 2022 második felétől azonban megkezdődött tekintélyének fokozatos hanyatlása. A felmérések azóta csaknem kivétel nélkül egyre alacsonyabb támogatottságot mérnek, a legfrissebb pedig a koalíciós pártok népszerűtlenségében újabb negatív rekordot döntött.

Szeptember ebből a szempontból egyenesen katasztrófa volt: a hónap első napján Szászországban és Türigiában tartott tartományi választások az SPD, a Zöldek és nem utolsósorban az FDP számára több mint lesújtó eredményeket hoztak. A szociáldemokraták mindkét tartományban sokat vesztettek támogatottságukból, a Zöldek Pártja a szászországiba még igen, de a türingiai törvényhozásba már be sem jutott, a szabad demokraták pedig egyikben sem közelítették meg a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Az Insa közvélemény-kutató intézet ezek után tette közzé legfrissebb felmérését, ami teljességgel igazolta az elmúlt időszak fejleményeit. Az adatok szerint a kormánykoalíció pártjai egy évvel a jövő szeptemberi országos parlamenti választások előtt

együttesen 28 százalékos támogatottsággal rendelkeznek, ami a legalacsonyabb hatalomra kerülésük óta.

A Bild cím lap megbízásából végett közvélemény-kutatás eredményeiből kitűnt, hogy az SPD országos támogatottsága 14 százalékos, a Zöldeké pedig 10 százalék. Ha pedig a jövő őszi parlamenti választásokat egy évvel előbbre hoznák, a liberális szabad demokraták a jelenlegi mintegy 4 százalékkal be sem jutnának a Bundestagba.

A 2021 végén tartott parlamenti választásokon az SPD, a Zöldek Pártja és az FDP együttesen a voksok 52 százalékát szerezte meg, és ennek nyomán jött létre az akkori nagykoalíciót felváltó hárompárti kormány.

Ezzel szemben a felmérés minden bizonnyal újabb ösztönzőt jelenthet az ellenzéki konzervatív pártszövetségnek. A CDU/CSU támogatottsága 32,5 százalékos, míg a második helyen 19,5 százalékkal az AfD áll. Az év elején alakult, a szeptember eleji tartományi választásokon valósággal "berobbant" új baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) támogatottsága 10 százalékos.

Az Insa intézet vezetője az eredmények alapján úgy értékelt, hogy a mostani adatok szerint a jövő őszi parlamenti választások után legnagyobb eséllyel a 2021 előtti négy évhez hasonlóan ismét a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló, úgynevezett nagykoalíció kerülhet hatalomra. A rohamosan erősödő AfD-vel ugyanis – legalábbis a mostani nyilatkozatok alapján – egyetlen parlamenti párt sem hajlandó koalícióra lépni.

Címlapról ajánljuk
Alig várták, mégis felemás lett a nagy autós engedmény német fogadtatása

Alig várták, mégis felemás lett a nagy autós engedmény német fogadtatása

Az európai, és ezen belül a német autóipar válsága kényszerítette végül az Európai Uniót, hogy módosítsa három évvel ezelőtt hozott határozatát a belső égésű motorok, azaz a benzines és a dízel meghajtású új autók 2035-től tervezett tilalmáról. Az erről szóló, egyelőre még európai parlamenti és tagállami jóváhagyásra váró javaslat Németországban máris vitát váltott ki.

Orbán Viktor: az EU nagyon veszélyes ösvényre lépett

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Unió nagyon veszélyes ösvényre lépett azzal, hogy megkerülte az egyhangúságot a befagyasztott orosz vagyonról szóló, eddig félévente egyhangú döntést igénylő határozatoknál.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Csúnya lett a vége: nagyot esett a Nasdaq

Csúnya lett a vége: nagyot esett a Nasdaq

Ázsiában többnyire emelkedtek a tőzsdék ma reggel, az európai piacokat azonban iránykeresés jellemezte napközben, az amerikai indexek pedig lefordultak délután a technológiai papírok vezetésével. A magyar tőzsde a lemaradók között volt, az OTP és a Richter húzta le a BUX-ot. Mindeközben emelkedik az olajár, miután Donald Trump elrendelte a Venezuelába érkező vagy onnan induló szankcionált olajszállító tartályhajók teljeskörű blokádját, ami új geopolitikai feszültségeket keltett a keresletet övező aggodalmak mellett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 17. 22:30
×
×
×
×