eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Scheibenhardt, 2017. június 12.Német rendőrök egy járművet ellenőriznek a német-francia határon Scheibenhardt közelében 2017. június 12-én. Németországban egy hónapra visszaállították a határellenőrzést az ország valamennyi határszakaszán a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 vezetőinek júliusi csúcstalálkozója miatt. (MTI/EPA/Ronald Wittek)
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Nem minden uniós ország támogatja a német határellenőrzés visszaállítását

Lengyelország határozottan ellenzi, Hollandia viszont támogatja, hogy Németország ideiglenesen újból bevezeti a határain átkelők ellenőrzését.

Elfogadhatatlannak nevezte Donald Tusk lengyel kormányfő azt a német bejelentést, miszerint az illegális migráció visszaszorítása érdekében átmenetileg kiterjesztik az ellenőrzést Németország minden határára. Tusk arra reagált, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn bejelentette: szeptember 16-tól hat hónapra elrendeli vagy meghosszabbítja a határellenőrzéseket a szomszédos országokkal.

Tusk a jó lengyel-német kapcsolatok szószólójának nevezte magát, egyúttal elfogadhatatlannak minősítette a német határellenőrzés elrendelését. Kétségtelennek találta, hogy a szigorításokat a német belpolitikai helyzet miatt vezetik be, nem pedig azon mód miatt, ahogyan Lengyelország a saját határain az illegális bevándorlást kezeli.

„A keleti határaink megszervezése, finanszírozása, felfegyverzése tekintetében ma teljes támogatásra van szükségünk Németország és az egész Európai Unió részéről” – jelentette ki Tusk. Közölte: a lengyel kormány „a legközelebbi órákban” a német korlátozások által szintén érintett államokhoz fordul, és „sürgős konzultációt” kér tőlük az uniós színtéren teendő lépésekről.

A holland menekültügyi miniszter üdvözölte Németország döntését

Marjolein Faber az X-en közzétett üzenetében közölte: a német kormány lépése összhangban van saját elképzeléseivel, és "biztonságosabb Hollandiát" sürgetett. A miniszter mindazonáltal a bejelentést követően leszögezte: a minimálisra kell csökkenteni a határellenőrzés kereskedelemre gyakorolt hatását.

Németország döntése miatt több, a német határhoz közeli holland önkormányzat aggodalmának adott hangot. Joris Bengevoord, Winterswijk polgármestere és a 24 holland és 104 német települést tömörítő Euregio önkormányzati társulás vezetője a sajtónak elmondta: érthető, ha Németország intézkedéseket hoz több késes támadás után, azonban a hétfői berlini döntést "pánikreakciónak" nevezte.

Felhívta a figyelmet az ingázók jövőbeni várható nehézségeire is, akik olykor négy-öt alkalommal is átlépik a holland-német határt naponta.

A TLN szállítmányozással és logisztikával foglalkozó holland vállalat szintén aggodalmának adott hangot a döntés miatt, és azt vetette Németország szemére, hogy aláássa a schengeni egyezményt, ezáltal pedig az áruk szabad áramlása elé is akadályt gördít. Németország Hollandia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, a szállítmányozási cégek pedig máris súlyos késésekre számítanak, hasonlóan ahhoz, ami az Egyesült Királyság határán történt a Brexit után.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője:

"Az ellenőrzések újbóli bevezetése Európa belső határain lehetséges, de azoknak szükségesnek és arányosnak kell lenniük, és az ilyen intézkedések szigorúan csak kivételes esetben engedélyezhetők." Anita Hipper hozzátette: a bizottság kapcsolatban áll a német és a schengeni hatóságokkal is, amelyek szorosan együttműködnek a jelenleg belső határellenőrzést alkalmazó tagállamokkal.

Szavai szerint a bizottság nem kíván "spekulálni" az intézkedések tartalmáról, és "értékelni fogja a helyzetet". Alternatív intézkedésként megemlítette az uniós tagállamok közötti közös járőrözés lehetőségét. Továbbá a szóvivő szerint az új migrációs és menekültügyi paktum elfogadása "nagy előrelépés", amely elősegíti a közös fellépést a tömeges migrációval kapcsolatos kihívásokkal szemben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×