Infostart.hu
eur:
366.21
usd:
313.62
bux:
132439.59
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Scheibenhardt, 2017. június 12.Német rendőrök egy járművet ellenőriznek a német-francia határon Scheibenhardt közelében 2017. június 12-én. Németországban egy hónapra visszaállították a határellenőrzést az ország valamennyi határszakaszán a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 vezetőinek júliusi csúcstalálkozója miatt. (MTI/EPA/Ronald Wittek)
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Nem minden uniós ország támogatja a német határellenőrzés visszaállítását

Lengyelország határozottan ellenzi, Hollandia viszont támogatja, hogy Németország ideiglenesen újból bevezeti a határain átkelők ellenőrzését.

Elfogadhatatlannak nevezte Donald Tusk lengyel kormányfő azt a német bejelentést, miszerint az illegális migráció visszaszorítása érdekében átmenetileg kiterjesztik az ellenőrzést Németország minden határára. Tusk arra reagált, hogy Nancy Faeser német belügyminiszter hétfőn bejelentette: szeptember 16-tól hat hónapra elrendeli vagy meghosszabbítja a határellenőrzéseket a szomszédos országokkal.

Tusk a jó lengyel-német kapcsolatok szószólójának nevezte magát, egyúttal elfogadhatatlannak minősítette a német határellenőrzés elrendelését. Kétségtelennek találta, hogy a szigorításokat a német belpolitikai helyzet miatt vezetik be, nem pedig azon mód miatt, ahogyan Lengyelország a saját határain az illegális bevándorlást kezeli.

„A keleti határaink megszervezése, finanszírozása, felfegyverzése tekintetében ma teljes támogatásra van szükségünk Németország és az egész Európai Unió részéről” – jelentette ki Tusk. Közölte: a lengyel kormány „a legközelebbi órákban” a német korlátozások által szintén érintett államokhoz fordul, és „sürgős konzultációt” kér tőlük az uniós színtéren teendő lépésekről.

A holland menekültügyi miniszter üdvözölte Németország döntését

Marjolein Faber az X-en közzétett üzenetében közölte: a német kormány lépése összhangban van saját elképzeléseivel, és "biztonságosabb Hollandiát" sürgetett. A miniszter mindazonáltal a bejelentést követően leszögezte: a minimálisra kell csökkenteni a határellenőrzés kereskedelemre gyakorolt hatását.

Németország döntése miatt több, a német határhoz közeli holland önkormányzat aggodalmának adott hangot. Joris Bengevoord, Winterswijk polgármestere és a 24 holland és 104 német települést tömörítő Euregio önkormányzati társulás vezetője a sajtónak elmondta: érthető, ha Németország intézkedéseket hoz több késes támadás után, azonban a hétfői berlini döntést "pánikreakciónak" nevezte.

Felhívta a figyelmet az ingázók jövőbeni várható nehézségeire is, akik olykor négy-öt alkalommal is átlépik a holland-német határt naponta.

A TLN szállítmányozással és logisztikával foglalkozó holland vállalat szintén aggodalmának adott hangot a döntés miatt, és azt vetette Németország szemére, hogy aláássa a schengeni egyezményt, ezáltal pedig az áruk szabad áramlása elé is akadályt gördít. Németország Hollandia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, a szállítmányozási cégek pedig máris súlyos késésekre számítanak, hasonlóan ahhoz, ami az Egyesült Királyság határán történt a Brexit után.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője:

"Az ellenőrzések újbóli bevezetése Európa belső határain lehetséges, de azoknak szükségesnek és arányosnak kell lenniük, és az ilyen intézkedések szigorúan csak kivételes esetben engedélyezhetők." Anita Hipper hozzátette: a bizottság kapcsolatban áll a német és a schengeni hatóságokkal is, amelyek szorosan együttműködnek a jelenleg belső határellenőrzést alkalmazó tagállamokkal.

Szavai szerint a bizottság nem kíván "spekulálni" az intézkedések tartalmáról, és "értékelni fogja a helyzetet". Alternatív intézkedésként megemlítette az uniós tagállamok közötti közös járőrözés lehetőségét. Továbbá a szóvivő szerint az új migrációs és menekültügyi paktum elfogadása "nagy előrelépés", amely elősegíti a közös fellépést a tömeges migrációval kapcsolatos kihívásokkal szemben.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×