eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Dócs Dávid, Cserháthaláp független polgármestere, Dúró Dóra független országgyűlési képviselő és Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, a Mi Hazánk Mozgalom alapítója (b-j) sajtótájékoztatót tart a Fővárosi Törvényszék civil szervezetek irodája előtt 2018. július 3-án. Szeptemberre hivatalosan is párttá alakulhat a Mi Hazánk Mozgalom, már megindult a szervezet bejegyzési eljárása a bíróságon. A Jobbikból kivált, mozgalmat alapító politikusok sajtótájékoztatójukon bemutatták, illetve megnevezték a párt vezető tisztviselőit; a párt alapító elnöke Toroczkai László lesz.
Nyitókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Jobbiktól számít pénzre a Mi Hazánk

A párt alapító elnöke Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere lesz. Azt mondta, egyelőre úgy tűnik, hogy a Jobbik is a politikai ellenfeleik között van.

Szeptemberre hivatalosan is párttá alakulhat a Mi Hazánk Mozgalom, már megindult a szervezet bejegyzési eljárása a bíróságon. A Jobbikból kivált, mozgalmat alapító politikusok bemutatták a párt vezető tisztviselőit; a párt alapító elnöke Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere lesz.

Dúró Dóra független országgyűlési képviselő elmondta, a párttá alakuláshoz szükséges papírokat már beadták a bíróságra, és június 13-án elindult a Mi Hazánk Mozgalom pártként való bejegyzési eljárása.

Mint azt korábban az InfoRádió Aréna című műsorában is elmondta a politikus, mozgalmuk alapító nyilatkozatát végleges formájában augusztus 20-án hozzák nyilvánosságra, addig azonban a dokumentum első formájáról társadalmi párbeszédet akarnak folytatni, július 15-étől. A dokumentumban rögzítik majd a párt politikai irányelveit.

Toroczkai László alapító elnök, Ásotthalom polgármestere közölte, azért még a párt zászlóbontó nagygyűlése előtt adták be kérelmüket a bíróságra, hogy - megelőzve politikai ellenfeleiket - a párt nevét levédjék. Hozzátette: a bejegyzés a törvényszékről kapott ígéretek szerint "szeptember környékére várható".

A tisztújító kongresszusig ügyvezető elnökség működik, ennek tagjai között van Dúró Dóra elnökhelyettes, Árgyelán János pártigazgató, valamint a párt alelnökei: Novák Előd, a Jobbik korábbi alelnöke, Dócs Dávid, Cserháthaláp polgármestere, Ferenczi Gábor, Devecser polgármestere, valamint Császárné Kollár Tímea, aki korábban a Jobbikban regionális igazgatóként tevékenykedett.

Toroczkai László elmondása szerint szervezetüknek már 1500 tagja, illetve jelentkezője van, és velük elindult a párt felépítése; most azon dolgoznak, hogy "becsatornázzák a megkereséseket". Az eddigi hivatalos nyilatkozatok, illetve facebookos bejegyzések alapján már 60 olyan önkormányzati mandátummal rendelkeznek, amelyet jobbikos listán szereztek képviselők, de szerinte ennél "lényegesen több várható" a következő hetekben, hónapokban.

Toroczkai László arról is beszélt, hogy

"egyelőre úgy tűnik", a Jobbik is politikai ellenfeleik között van, mert "úgy viselkedik".

Arra a kérdésre, igényt tartanak-e a Jobbik költségvetési támogatásának egy részére, a politikus igennel válaszolt, hozzátéve: erről tárgyalásokat kezdeményez Sneider Tamással, a Jobbik elnökével.

Toroczkai szerint a Jobbik tisztújító kongresszusán kapott szavazati aránynak megfelelő pénzt kellene kapnia a mozgalmuknak az állami támogatásból; ez 46,4 százalék.

Ha ezt nem kapják meg, akkor közadakozásból, önerőből, "mozgalmi lendülettel" működnek majd. Kérdésre válaszolva azt is mondta, rövid távon nem, de hosszú távon számítanak arra, hogy a Jobbik parlamenti frakciójából kiválva még többen csatlakoznak Dúró Dórához, illetve pártjukhoz.

Dócs Dávid, Cserháthaláp polgármestere, aki korábban a Jobbik Nógrád megyei elnöke volt, azt mondta, hogy négy alappillérre építik a pártot: a hitelességre, a bajtársiasságra, a hazafiságra és a politikájukban képviselt "aranyközépútra".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×