Infostart.hu
eur:
353.74
usd:
310.11
bux:
139018.74
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
A képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. szeptember 22-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Most dől el a 14. havi nyugdíj végleges sorsa – parlamenti hét

Háromnapos ülésre készül az Országgyűlés. A képviselők egyebek mellett döntenek a 14. havi nyugdíj bevezetéséről.

Megemlékezéssel kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése hétfőn délután 1 órakor. A képviselők közelmúltban elhunyt társuk, az SZDSZ-es Szőr Gyula életútja előtt hajtanak fejet.

A napirend előtti felszólalásokat követően interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangoznak el, majd megtartják több előterjesztés utolsó körös vitáját, egyebek mellett

  • a számviteli és adózási szakemberek napjáról,
  • a távollévők közötti pénzügyi szerződésekről, valamint
  • más fogyasztóvédelmi,
  • közlekedési,
  • kiberbiztonsági,
  • környezetvédelmi,
  • energetikai és
  • munkavédelmi jogszabályokról.

Napirendre kerül a kismama szövetkezetek bővítése, a nemzetiségi utónévjegyzék ügye, a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése, a Polgári törvénykönyv és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása, valamint

a kis moduláris atomreaktorok

létesítésének terve is.

Kedd reggel 9 órától napirend előtti felszólalások hangoznak el, majd folytatódnak a viták többek között a Médiahatóság költségvetéséről, a 2027-es kis népszámlálásról, a mohácsi csata emlékévéről, az országos fogyatékosságügyi programról, az agrárminiszter hatáskörének módosításáról, de lesznek előterjesztések a közszolgálatról, a felsőoktatásról és a közbiztonságról is.

Szerdán felizzanak a szavazógépek: a parlament dönt például a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, amiről legutóbb Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt az Országgyűlésben.

„A 14. havi nyugdíj szabályozása törvényi szinten történik. Jogosultsági feltételei megegyeznek a 13. havi nyugdíj esetében jelenleg is előírt szabályokkal. Mindazoknak az öregségi nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban és mezőgazdasági járadékban részesülőknek jár, akik a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjában részesültek az ellátásban. A jogosult nyugdíjasok tehát jövő februárban nemcsak a február havi ellátásokat fogják megkapni, hanem immár szokás szerint a 13. havi nyugdíj teljes egyhavi összegét és a 14. havi nyugdíj bevezetésének első lépéseként egyheti nyugdíj összegét. Ez utóbbi átlagos összegű öregségi nyugdíjjal számolva 65 ezer forintot jelent.”

A már említetteken kívül szerdán határozathozatal várható még belügyi, gyermekvédelmi, büntetőjogi, nemzetbiztonsági, adatvédelmi és magánjogi előterjesztésekről, majd vitákat rendeznek a Magyar Honvédség iraki szerepvállalásáról, illetve a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank beszámolóiról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csapállványok a hőség ellen: 22 ideiglenes vízosztó pont nyílt Budapesten

Csapállványok a hőség ellen: 22 ideiglenes vízosztó pont nyílt Budapesten

Még két napig hatalmas hőséggel küzd az ország, harmadfokú a riasztási szint. A közszférában, ahol lehet, home office-t rendeltek el. Sorra dőlnek a melegrekordok, vasárnap Budakalászon 40,7 Celsius-fokot mértek – és még csak most tetőzik a hőhullám.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy egész Balatonnyi víz hiányzik az Alföldön, több méter mélyen kiszáradt már a talaj

Egy egész Balatonnyi víz hiányzik az Alföldön, több méter mélyen kiszáradt már a talaj

Súlyos aszály sújtja Magyarországot: a HungaroMet adatai szerint a 90 napos csapadékösszeg 40-100 milliméterrel marad el a szokásostól, a talaj középső rétege az ország nagy részén kritikusan száraz, a hőség pedig a napokban tovább fokozódik. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint a Duna-Tisza közi Homokhátságról közel 2 köbkilométer – nagyjából egy Balatonnyi – víz hiányzik a sokéves átlaghoz képest, a tényleges hiány pedig ennek akár két-háromszorosa is lehet. A talajvízszint több évtizede tartó csökkenése az Alföldön és a Homokhátságon már komoly vízgazdálkodási és mezőgazdasági problémákat okoz, veszélyezteti a természetes élőhelyeket és növeli az aszálykárokkal szembeni sérülékenységet. Súlyos vízhiány esetén a jogszabályok lehetőséget adnak vízkorlátozásra, amelynek során a rekreációs és gazdasági célú felhasználásokat korlátoznák először, az ivóvízellátás pedig elsőbbséget élvez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×