Infostart.hu
eur:
388.31
usd:
336.36
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője, az Országgyűlés oktatásért is felelős kulturális bizottságának elnöke sajtótájékoztatót tart Szemléletváltást az oktatásban - a Jobbik oktatási programjának főbb pontjai címmel az Országgyűlés Irodaházában 2018. március 29-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Dúró Dóra kilép a Jobbikból

Dúró Dóra távozik a Jobbikból, de parlamenti mandátumát nem adja még vissza - derült ki abból a nyilatkozatból, amelyet a politikus adott az InfoRádiónak.

Dúró Dóra, a Jobbik parlamenti frakciójának volt tagja Toroczkai László pártból való kizárását követően bejelentette, hogy kilép a pártból. Parlamenti mandátumának sorsát a Toroczkai László által június 23-án megalakítandó platformon történtek alapján fogja eldönteni.

Toroczkai Lászlót, a párt volt alelnökét az etikai és fegyelmi bizottsága csütörtökön egyhangú határozattal zárta ki.

Dúró Dóra Toroczkai László kizárásáról azt mondta, "nem bölcs és kompromisszumkereső egy olyan döntés, amely kizár egy olyan politikus a Jobbikból, aki eddig alelnöke volt a pártnak, illetve a tagság 46 százaléka a nemrég még elnöknek szerette volna választani".

"Nagyon sajnálom, hogy ide jutott a Jobbik. Erkölcsileg helyesnek és vállalhatónak egyedül a kilépést látom. Ez már az utolsó csepp volt a pohárban. Az az irányvonal, amelyet mind hatalomtechnikai, mind politikai szempontból a Jobbik az elmúlt időszakban követett, nem az az út, ami a nemzet érdekét szolgálja, és ami miatt 13 éve beléptem ebbe a pártba. Így

sokunk számára nem látok más lehetőséget, mint a kilépést a pártból

- mondta Dúró Dóra, hozzátéve, hogy ezt önként fogja kezdeményezni.

Miután kizárták a frakcióból, most független képviselő. A mandátumának visszaadásával kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "Annak nem látom értelmét, hogy magányos harcosként próbáljam meg az Országgyűlésben - egyébként sokunk - értékrendjét érvényesíteni." Ezért a június 23-i platformalakuló ülés történéseitől teszi függővé mandátumának sorsát.

Arról beszélt, hogy a mandátum megtartása mellett és ellen is sokan érvelnek, mindkét oldalról komoly nyomás nehezedik rá. "Ha sokan vannak, akik azt várják el tőlem, hogy képviseljem a Jobbik eredeti szellemiségét és az alapító nyilatkozatban megfogalmazott célokat az Országgyűlésben, akkor lesz erőm és kitartásom ahhoz, hogy az Országgyűlésben tudjak maradni. Ha pedig inkább arra biztatnak az emberek, hogy adjam vissza a mandátumomat és az szálljon vissza a Jobbik vezetésére, akkor ezt fogom tenni."

Készen állnak új pártot alapítani

Dúró Dóra azt is elmondta, hogy "ha a június 23-i platformalakuló ülésen egyértelmű társadalmi igény mutatkozik az iránt, hogy egy új politikai mozgalmat vagy pártot alakítsunk, akkor erre is készen állunk". A frakció szakadásának lehetőségéről nem kívánt nyilatkozni, a döntés a többi volt frakciótársának lelkiismeretére van bízva.

Korábban Toroczkai László sem titkolta, hogy új pártot, de legalábbis új parlamenti frakciót akar. Szerinte a párt mostani vezetői mindent elkövetnek, hogy szakadjon a Jobbik. Az a politikai erő, amit ők képviselnek, egy év múlva már erősebb lesz, mint a Jobbik - mondta.

Értékalapú szerveződés

A demokrácia téves felfogása az, hogy egy új párt létrehozása kizárólag a kormányváltásról szólhat - fejtette ki. "A demokrácia eredeti értelme értékrendi alapon szerveződő politikai formációkról szól. Amennyiben mi új politikai mozgalmat vagy pártot alapítunk, akkor egy értékrend mellett szeretnénk kiállni. Ha pedig ezzel tudnak azonosulni a választók, akkor szeretnénk, ha támogatnák az új pártot vagy formációt".

Dóró Dóra hozzátette: az már a politikusokról szól, hogy kivel tudnak együttműködni, kormányt alakítani és esetleg a mostani kormányt ki tudja leváltani. "Az MSZP, DK és az LMP, valamint a Jobbik eredeti értékrendje között olyan különbségek vannak, amelyek kizárják, hogy koalíciós partnerként együtt tudjunk működni". Ugyanakkor ha vannak értékrendi alapon közös pontok, akkor ezekben, ügyenként együtt tudnak működni velük vagy civil szervezetekkel.

  • A Vona Gábor pártelnök lemondása után, a Jobbik elnökválasztásán alulmaradt ásotthalmi polgármester "Mi magunk" néven alakított volna platformot, de a párt ehhez nem járult hozzá, mivel az alapszabály nem teszi lehetővé ilyen testület létrehozását.
  • A platformhoz csatlakozni kívánt Dúró Dóra is, akit múlt kedden kizártak a Jobbik országgyűlési frakciójából.
  • Mandátumának visszaadásával kapcsolatban korábban azt mondta, csak akkor lenne hajlandó, ha Toroczkai László kerülne a helyére. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik elnöke ezt kizártnak tartja.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×