Infostart.hu
eur:
391.09
usd:
340.65
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Kenusok a Hévízi-csatornán 2017. január 8-án. A 13 kilométer hosszú csatorna a Hévízi-tavat köti össze a Zala folyóval. Téli időszakban a víz a tó közelében 18-20 Celsius-fokos.
Nyitókép: Varga György

Embereket csipkedő halak is megjelentek a Balatonnál, aggasztó a helyzet

Trópusi halak élnek a Hévízi-csatornában, de van olyan is, amelyik a sok évtized alatt alkalmazkodott a hűvösebb vízhez és betelepült a Kis-Balatonba is.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet adatai szerint az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg a hazai vizekben, így a jelenleg ismert idegenhonos fajok és hibridek száma már eléri a 130-at. A kutatók megállapították, hogy az újonnan előkerülő fajok többsége melegkedvelő, akváriumi díszhal. Ez a helyzet a Hévízi-csatornánál is.

Jukatáni fogasponty, citromsügér, tűzfejű tarkasügér, ragadozó jaguársügér – csak néhány a csatorna 22-25 fokos, a Hévízi-tó fölösleges vizét a Balatonba vezető csatornában élő egzotikus halfajokból.

„Ezek a halak valószínűleg szabadon engedett akváriumi halak és azok utódai. A tulajdonos megunhatta azokat, vagy a halak már nem fértek el az akváriumban. Megölni nem akarta őket, visszavinni pedig nem tudja. Amikor módom van rá, mindig felvetem, hogy sokat javíthatna a helyzeten, ha ki lenne dolgozva a megunt akváriumi kedvencek visszaváltási rendszere” – mondta Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa a Turista Magazinnak.

Ezek az idegenhonos fajok a meleg vízhez kötődnek, így

annak a veszélye egyelőre csekély, hogy egyik napról a másikra az ország más vízfolyásaiban is elterjedjenek, az viszont aggasztó, hogy már a csatorna tótól távolabbi, hidegebb vizű szakaszán is fel-felbukkannak.

Ha kellő idő áll egy melegkedvelő faj rendelkezésére, akkor a meleg vízi fajoknál is kialakulhat egy hideget jobban toleráló vonal, ami képes arra, hogy eltávolodjon a melegvizes élőhelytől, átteleljen, és szaporodóképes állományt hozzon létre. Erre már számos példa ismert a kutatók előtt. Ilyen a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki) története. A Közép-és Észak-Amerikában honos melegkedvelő faj szívesen eszik szúnyoglárvákat, és ezt a tulajdonságát kihasználva először a Panama-csatorna építésekor alkalmazták a maláriaszúnyog elleni védekezésben, majd később minden kontinensre betelepítették.

„Magyarországra is ezért hozták be az 1920-as évek elején, és tudományos megfigyelés céljával a Hévízi-csatornában tartották azokat ketrecekben. Valaki azokban állítólag megrongálta a ketreceket, és a halak kiszabadultak” – meséli Takács Péter.

„Eleinte csak a Hévízi-tó közelében lévő meleg vízben éltek, aztán a faj egyre lejjebb lopakodott, és ma már a Kis-Balatonban is megtalálható.

Ehhez persze kellett száz év és közel száz generáció” – idézte fel.

A cikkben megemlítik, hogy a Hévízi-csatornát telente evezősök látogatják, nyaranta viszont fürdőzők jelennek meg, bár itt nem legális a strandolás. A vizet élvezőket egyelőre csak „kedvesen csipkedik” a kisméretű, trópusi halak, de nemrégiben egy kígyófejű hal néhány fiatal egyedét is megtalálták itt. A nemzetségbe tartozó fajok többsége az aligátorteknőshöz hasonlóan igen agresszív, különösen veszélyesek az őshonos halakra, nem véletlen, hogy itthon nem is lehet azokat árulni.

Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Tavaly Klimt művei taroltak az aukciókon – Ez a legdrágábban elkelt festmények top10-es listája

Tavaly Klimt művei taroltak az aukciókon – Ez a legdrágábban elkelt festmények top10-es listája

A műkereskedők megtanultak „vízen járni”, a kereskedelmi zavarok okozta csapdákat kerülgetve pozitív irányba fordították a globális műtárgypiac tavalyi mérlegét, de a kép árnyalt. Kis túlzással tíz művész tartotta el a piacot, a bevétel 17,3%-át jelentették eladott műveik. Fegyelmezettebb lett, de kiugró teljesítményekre is képes volt – foglalták össze a napokban nyilvánosságra hozott elemzések a műtárgy-kereskedelem elmúlt évi teljesítményét, egyúttal megállapítva: a spekuláció visszaszorult, a gyűjtők elfordultak a nedves vásznaktól, bevezetett alkotók műveit keresték.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×