Fiatalos hangnemben, gyakran viccelődve elemezte a magyar gazdaság állapotát a kormányfő a Corvinus Egyetem több száz diákja előtt.

Gyurcsány Ferenc hosszasan beszélt a tavaly nyáron bejelentett, majd a konvergencia-programban lefektetett megszorításokról. A miniszterelnök szerint a Gyurcsány kabinet - mindezek ellenére - az adócsökkentés kormánya.

"Nagyjából az igaz, hogy az adótömeget a ma létező adójogszabályok alapján kiszámítva rögzítjük sok évre, és ehhez képest a jövedelmeink gyorsabban növekednek, ezáltal arányosan az adóterhelés csökken. Azaz a 100 forintra jutó befizetési kötelezettség egyre kisebb, mi több, ez a 37 forint a 100 forintból a rendszerváltozás utáni időszak legalacsonyabb adócentralizációja" - hangsúlyozta a kormányfő.

Jövőre csökkenhet a hiány

Gyurcsány Ferenc szerint az államháztartás hiánya a konvergencia-programnak megfelelően jövőre - a jelenlegi 10-ről - 6,8 százalékra csökkenhet, 2009-re pedig elérheti az euró bevezetéséhez szükséges 3 százalékos szintet.

A miniszterelnök cáfolta, hogy a hiánycsökkentés a bevételnövelésre épül.

"Minket egy évvel ezelőtt azzal vádoltak sokan, hogy bevételközpontú kiigazítást csinálunk. 51,5 százalékról lejövünk 42,3 százalékra: majdnem ötödével csökken a mérete a kiadásoknak. Ehhez képest a bevételi oldalon a 42,3 százalékról lemegyünk 39,6 százalékra, tehát nem igaz, hogy ez egy bevételközpontú kiigazítás, hanem a kiadási oldal erőteljes visszafogására irányul" - mondta Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök hozzátette, tavaly 20 százalékkal csökkent a minisztériumi dolgozók, 10 százalékkal pedig a közigazgatás létszáma.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, az államadósság körülbelül olyan mértékben növekedett 2002 óta, mint az Orbán-kormány idején, ez a folyamat pedig a kormányfő szerint tavaly megállt.

Emlékeztetett arra, hogy az euró bevezetéséhez nem feltétlenül kell az államadósság szintjét a GDP 60 százalékára leszorítani, lehet fölötte is, de ez esetben csökkenő tendenciát kell mutatnia, ennek pedig megfelelhetünk 2009-re - tette hozzáA kormányfő szerint a gyógyszerár-támogatás és az aktív fekvőbeteg-ellátás teszi ki az egészségügyi kiadások nagy részét, ezért a költségvetés kiigazítása érdekében ehhez a két területhez kellett legelőször hozzányúlni.

Gyurcsány Ferenc szerint a jövedelem után fizetett egészségbiztosítási járulék nem fedezi az egészségügy kiadásait, egyebek mellett ezért volt szükség a vizitdíj bevezetésére.

"Azt szokták mondani, hogy drága, aranyos miniszterelnök úr, egész életemben járulékot fizettem, miért kell most megint fizetnem? Onnan nézve, helyes az érvelés. De mennyit fizetnek? A kiadásnak csak a háromnegyedét. Ezt ki fizesse ki? Mondhatjuk-e azt a boltban a pénztárosnak a 80 forintos kenyérre, hogy hatvanat tudok érte adni? Fizettem érte! Mit fog mondani a pénztáros? Magának elment az esze, nem fizetni kell, KI KELL FIZETNI!" - fogalmazott.

A kormányfő hozzátette, azok, akik ellenzik a vizitdíjat, elfelejtik, hogy a 300 forint havi 200 ezer forinttal növelte meg a háziorvosok bérét, és havi 10 millió forinttal egy-egy kórház bevételét.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, jelentős kiadáscsökkenést azokon a területeken lehet elérni, amelyek az ágazat jelentős részét teszik ki, ezért nyúltak először a gyógyszerár-támogatáshoz és az aktív fekvőbeteg-ellátáshoz.

A kormánynak be kellett avatkoznia

Előbbivel kapcsolatban azt mondta, a kormánynak be kellett avatkozni, különben a gyógyszerkassza elszaladt volna. A kórházi ágyakat pedig azért kellett újraosztani, mert Magyarországon kiugróan magas a kórházban ápolt betegek száma.

"Mi állandóan meg akarjuk műteni az embereket. Állandóan befektetjük őket, és azt mondjuk, hogy maradjál, majd mi megműtünk, ha lehet, jó sokáig. Kétszer annyit fektetünk embereket kórházba, mint mások. És ha azt kérdezik, hogy ezek az ágyak kihasználtak-e, akkor azt tudom mondani, hogy nincsen kevesebb ágy most, mint amit tavaly kihasználtak" - hangsúlyozta.

A miniszterelnök hozzátette, muszáj volt kiemelni kórházakat a többi közül, a statisztikák szerint ugyanis sokkal nagyobb az esély a túlélésre egy nagyobb kórházban. Gyurcsány Ferenc szerint ma 140 ezer ember nem fizet járulékot úgy, hogy jövedelme van. A jövőben pedig - ha a techtechnikai háttér is meglesz hozzá - ezt az orvos fogja ellenőrizni, és adott esetben megtagadni a kezelést.A kormányfő szerint az élet nem igazolta Magyarországon azt az elméletet, hogy ha kevesebb diák jut egy tanárra, akkor javul az oktatás színvonala.

A miniszterelnök szerint szükség volt a pedagógusok óraszámának növelésére, a diákok és a pedagógusok létszáma közötti különbség ugyanis folyamatosan nőtt.

"Folyamatosan csökken a tanulók száma. 15 százalékkal kevesebb gyerek van a közoktatásban. A pedagógusok száma ezzel szemben csökkent? Növekedett. Azt mondhatnák, hogy igen ám, de az nekünk jó, ha egy gyerekre több tanár jut, mert a gyerek többet fog tudni. Igazuk van, de nézzük meg, hogy ez történt-e? Közben pedig azt látjuk, hogy nem javulnak Magyarországon a tanulmányi eredmények, hanem Magyarország a PISA jelentés szerint az átlagos teljesítmény alatt van" - figyelmeztetett.

A rendszer konzerválja a társadalmi különbségeket

Gyurcsány Ferenc azt mondta, a magyar oktatási rendszer konzerválja leginkább a társadalmi különbségeket, és Magyarországon főként a szülők helyzete határozza meg, hogy hol tanul a gyermek tovább.

A miniszterelnök ezt a kisebb iskolák integrációjával és a szeptembertől életbe lépő új közoktatási finanszírozással szüntetné meg.

A kormányfő hosszasan érvelt a tandíj mellett. Emlékeztetett arra is, hogy a hallgatók fele már most költségtérítéses képzésben tanul, az ilyen és a tandíjmentes szakok esetében pedig nem ritka, hogy a felvételi ponthatárok közötti különbség alig néhány pont volt.

Gyurcsány Ferenc hozzátette, elgondolkodtató, hogy Európa legjobb 100 egyeteme között nincs magyar intézmény. Aggasztó szerinte ugyanakkor az is, hogy Magyarországon olyan kevés a műszaki és természettudományos szakember, hogy az egyik autógyár Szlovákiából hív át munkásokat, és több nyugat-magyarországi cég azért nem tudja bővíteni kapacitásait, mert nincs, akit felvegyenek.

A miniszterelnök szerint Magyarországon a diplomások mellett a szakmunkások helyezkednek el a legkönnyebben, a gimnáziumot vagy 8 általánost végzettek pedig jóval nehezebben. Utóbbiak nagy része a kormányfő szerint egyszerűen nem foglalkoztatható.