Infostart.hu
eur:
366.25
usd:
314
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Lace bug (Tingidae) on a leaf in Markham, Ontario, Canada, on July 03, 2023. (Photo by Creative Touch Imaging Ltd./NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: Getty Images/Creative Touch Imaging Ltd./NurPhoto

Invazív kártevők terjednek a Bükkben, súlyos lehet a hatásuk

Egy gombafaj és egy rovar fenyegeti a bükki tölgyeket és kőriseket.

Hívatlan vendégek terjednek a Bükkben - írja a magyarmezogazdasag.hu. A mezőgazdasági szakportál olyan invazív fajokról ír, amik már egész Magyarország területén elterjedtek, és így a Bükk erdeiben is jelentős károkat okoznak. Ez a két faj a kőris kéregrák, és a tölgy-csipkéspoloska. Előbbi 2008-ban, utóbbit 2013-ban azonosították idehaza.

A kőris kéregrák

A kőris kéregrák (Hymenoscyphus fraxineus) Kelet-Ázsiából származik. Európában Lengyelországban észlelték először 1992-ben. Magyarországon 2008-ban azonosították, de valószínű, hogy már néhány évvel korábban megjelenhetett. A kórokozó főként a magas kőrist és a magyar kőrist fertőzi meg, de az amerikai kőrist is megbetegíthet. Érdekes módon a virágos kőris nem fogékony rá.

A fertőzés többnyire a leveleken vagy a levéléren indul, és a levélnyélen vagy kisebb kéregsérüléseken keresztül hatol be a kéreg alatti szövetekbe, és azok elhalását okozza.

Az elhalt kéregrész besüpped, vörösesre, világosbarnára, később sötétbarnára színeződik.

Az elhalt hajtások, ágak helyét újabb és újabb oldalhajtások veszik át, így eltorzul a fa alakja. A kórokozó a vasagabb kéregszövetekben szövetelhalást okoz, a folyamatos fertőződés a fiatalabb fákat meg is ölheti. Az idősebbek esetén részleges koronaelhalás a valószínűbb, de szélsőséges esetben azok is elpusztulhatnak.

Jelenleg nem ismert semmilyen védekezés a kártevő gombával szemben, de mint írják, legfeljebb a rezisztens egyedek kiválasztása és szaporítása lehet megoldás.

A tölgy-csipkéspoloska

A tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) Észak-Amerikában őshonos, Európában először 2000-ben Olaszországban észlelték. Bár a kifejlett poloskák röpképesek, a közúti és vasúti forgalomnak köszönhetően a faj nagyobb távolságokra is gyorsan eljuthat - írják.

A kártevő rovar már 27 európai és 3 ázsiai országban jelen van, Magyarországon először a Szarvasi Arborétumban észlelték 2013 májusában.

2019-re már az ország minden megyéjében előfordult, és már a Bükk-hegység tölgyeseiben is gyakori betolakodó.

Hazánk minden őshonos tölgyfajtája tápláléka lehet a tölgy-csipkéspoloskának, így nálunk közel 600 ezer, európai szinten pedig 35 millió hektárnyi tölgyerdőt fenyeget. Erős fertőzése esetén már június végére bekövetkezhet az egész állományra kiterjedő lombelszíneződés és lombszáradás, július végére, augusztus elejére pedig már minden érintett állományban látványossá válik.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×