Infostart.hu
eur:
364.49
usd:
310.86
bux:
0
2026. április 27. hétfő Zita
Víz alá került kikötői feljáró a Parlamentnél, az Id. Antall József rakparton 2024. június 7-én. Az érkező dunai árhullám miatt a Budapest Közút már lezárta a forgalom elől a budai alsó rakpartot a Mozaik utca és a Rákóczi híd között, illetve a pesti alsó rakpartot a Népfürdő utca és a Közraktár utca között. A folyó tetőzése a fővárosban június 8-án várható, 660 centiméter körüli vízállással.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Árvízveszély: kritikus napok következnek, de a vízügy még türelemre int

Még mindig esik az eső a Duna vízgyűjtő területein, így jelenleg nem lehet megállapítani a tetőzést, illetve a hazánkat is elérő mediterrán ciklon középpontját – mondta az InfoRádióban az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Siklós Gabriella megerősítette: árhullám várható a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Murán is, amely akár komolyabb is lehet, így a jelenlegi helyzet megköveteli a fokozott készültséget.

A következő napokban komoly árhullám érkezésére is lehet esély a Dunán, miután rövid idő alatt jelentős mennyiségű csapadék hullott a folyó vízgyűjtő területein Németországban és Ausztriában is. Ahogy arról az Infostart is beszámolt, kiadós csapadék várható kedd hajnalig, és várhatóan áradni fog a Duna mellett a Lajta és a Rába is. Ausztriában arra figyelmeztették a lakosokat, hogy akár hosszabb ideig is az otthonukban ragadhatnak, mert az eső, illetve a magasabb helyeken a havazás miatt áradás és földcsuszamlás veszélye is fenyeget, mint ahogy Csehországban is szélsőséges esőzésekre hívta fel a kormány a figyelmet. Az ÖBB azt javasolta, hogy most ne induljon senki vonattal Ausztriába, ugyanis a heves esőzések miatt több vasútvonalon is szünetelhet a vonatforgalom.

Magyarországot csütörtökön érte el a csapadékzóna, a nyugati határ menti vármegyékben már komolyabb mennyiségű eső esett. A zaol.hu arról számolt be, hogy a helyi előrejelzések szerint keddig mintegy 100 milliméter csapadékra számíthatnak a Zalában élők, ráadásul az éjszakai 12-13 Celsius-fokos hőmérséklet megmaradhat nappalra is.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban elmondta: bár a legtöbb hírportál hangzatos szalagcímekkel jelzi, hogy nagy árhullám közeleg a Dunán, a vízügyesek nem tesznek közzé elhamarkodott előrejelzéseket, és egyelőre inkább kivárnak és figyelnek. Figyelmeztetett, hogy

a sajtóban megjelenő több prognózis és grafikon még le nem hullott vagy jelenleg lehulló csapadékról mutat adatokat.

Siklós Gabriella hozzátette: Németország és Ausztria után hazánk területét is elérte egy mediterrán ciklon, de péntek reggel még nem lehetett megállapítani, hogy pontosan hol van, illetve a következő napokban hol lesz a középpontja. Márpedig ennek a ciklonnak az elhelyezkedése, illetve továbbvonulása jelentős mértékben meghatározza, milyen lesz a magyarországi helyzet. Hangsúlyozta: annyira kiszámíthatatlanok az időjárási viszonyok, hogy jelen pillanatban csak óvatos becsléseket, előrejelzéseket lehet tenni a lehetséges vízszintemelkedésekkel és árvízveszéllyel kapcsolatban.

Azt ugyanakkor megerősítette, hogy

árhullám várható a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Murán is, amely akár komolyabb is lehet.

A szóvivő szerint jelen pillanatban nem lehet pontosan megmondani, hogy mikor éri el az árhullám Budapestet, a következő órákban, napokban inkább Nyugat-Magyarországon „állhat elő komolyabb helyzet”. A vízügyi ágazat természetesen már megkezdte a felkészülést, és a szakemberek egymást váltva folyamatosan, 24 órában dolgoznak. Nem lehet kizárni azt sem, hogy átvezénylésekre lesz szükség a következő napokban, ezért a vízügyi igazgatóságok állandó kapcsolatban állnak egymással, és ha erőforrásokat vagy kiegészítő felszereléseket kell mozgatni, akkor ez időben megtörténhet. Siklós Gabriella úgy véli, pénteken napközben már pontosabb, részletesebb előrejelzésekkel tudnak szolgálni az árhullámmal kapcsolatban.

A jövő hét elejéig idehaza is jelentős mennyiségű csapadék várható, ami természetesen a magyarországi folyók vízszintjének megemelkedését is befolyásolhatja. A szóvivő elmondta, hogy hazánkban két olyan folyó van, amelyeknek magyarországi vízgyűjtő területe van: a Zala és a Zagyva. A Zala a Balatont táplálja, így a nagy mennyiségű lehulló csapadék „pozitív hatással lehet a legnagyobb tavunk vízszintjére, vízállására”. Felhívta a figyelmet, hogy a nagy esőzések itthon általában villámárvizeket okoznak, és

inkább a kisebb vízfolyásoknál lehetnek nagyobb problémák, mert ezeken a helyeken nincsenek állami védvonalak, a helyi önkormányzatoknak kell megoldaniuk a védekezést.

A vízügyi igazgatóságok ugyanakkor rendelkeznek annyi kapacitással és személyzeti állománnyal, hogy adott esetben tudnak műszaki segítséget nyújtani az önkormányzatoknak árvízveszély idején. Természetesen jelenleg is folyamatosan egyeztetnek egymással az illetékesek. A hatóságok készenlétben vannak, a munkát és a felkészülést azonban megnehezíti, hogy még mindig esik az eső a vízgyűjtő területeken, így most még nem lehet megállapítani a tetőzést, illetve az említett mediterrán ciklon középpontját.

Siklós Gabriella szerint sokféle változás bekövetkezhet a következő 24-72 órában, így pontos adatokat, előrejelzéseket szinte lehetetlen közölni, ezért óvatosságra int mindenkit, mert az elmúlt napokban a sajtóban sok helyen „inkább rémisztgetések jelentek meg, amelyek nem fedik a valóságot”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német lakosság már harmada migrációs hátterű, de az új menedékkérők egyre kevesebben vannak

Rekord
A német lakosság már harmada migrációs hátterű, de az új menedékkérők egyre kevesebben vannak

Húsz év alatt 13 millióról 21,8 millióra nőtt a bevándorló hátterűek száma Németországban, ami 67 százalékos emelkedést jelent – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője ugyanakkor arra is kitért, hogy az idei első negyedévben 23 százalékkal kevesebb menedékkérelmet nyújtottak be az előző év azonos időszakához képest.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Cseh Tibor András
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke
Súlyos csapás érte a Krímet, Dobropillja komoly nyomás alá került - Híreink az ukrán frontról hétfőn

Súlyos csapás érte a Krímet, Dobropillja komoly nyomás alá került - Híreink az ukrán frontról hétfőn

A háború eddigi egyik legsúlyosabb támadása érte az orosz megszállás alatt álló Krímet: az ukrán haderő egy nap alatt több mint 200 drónt indított a félsziget ellen. Az orosz erők nagy erőkkel támadják Dobropillját Zaporizzsja megyében, az ukrán Deepstate térkép be is satírozta a térséget szürkével, ami azt jelenti, hogy lehet, hogy elveszett a település. Trump nemrég arról beszélt egy interjúban: nem igaz, hogy teljesen borultak volna a béketárgyalások, rendszeres kontaktban van Ukrajna és Oroszország vezetésével is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×