Infostart.hu
eur:
355.15
usd:
307.06
bux:
134426.72
2026. június 9. kedd Félix
Keir Starmer, az eddigi legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője beszél támogatóihoz Londonban 2024. július 5-én hajnalban, miután a Munkáspárt megnyerte az előző nap tartott nagy-britanniai parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/AP/Kin Cheung

Az Egyesült Királyság nem akar konfliktust Moszkvával

A brit külügyminiszter szerint egyértelműen az ukrajnai háború eszkalációját jelenti, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat kapott Irántól.

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra Oroszországgal.

Starmer, aki pénteken Washingtonban tárgyal Joe Biden amerikai elnökkel, a kíséretében lévő brit újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Oroszország kezdte a háborút Ukrajna ellen, "de ugyanígy akár ebben a pillanatban véget is vethet ennek a háborúnak".

A munkáspárti brit kormányfő nem tért ki részletesen arra, hogy a nyugati szövetségesek engedélyezik-e Ukrajnának nagy hatótávolságú nyugati rakéták bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy London - jóllehet meggyőződése, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemre - semmiféle konfliktusra nem törekszik Oroszországgal. "Ez a legcsekélyebb mértékben sem áll szándékunkban" - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Nyilatkozatának előzményeként Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: ha a Nyugat megengedi Ukrajnának az általa szállított nagy hatótávolságú rakéták bevetését orosz területen, az azt jelentené, hogy a NATO- és az EU-tagországok az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseivé válnak. Putyin szerint ebben az esetben Oroszország "kénytelen lenne e fenyegetések alapján döntéseket hozni".

David Lammy brit külügyminiszter a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva leszögezte: a nyugati szövetségeseknek el kell látniuk Ukrajnát olyan fegyverekkel, amelyek az Oroszországgal vívott háború megnyeréséhez szükségesek.

A pénteken ismertetett interjúban Lammy kijelentette: jelenleg a feladat annak megakadályozása, hogy Oroszország a közeledő téli időszakban számára előnyös hadszíntéri pozícióba kerüljön.

A brit külügyminiszter szerint egyértelműen az ukrajnai háború eszkalációját jelenti, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat kapott Irántól. Antony Blinken amerikai külügyminiszter e hét elején, londoni tárgyalásait záró sajtóértekezletén fedte fel, hogy Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat kapott Irántól, és ezeket a fegyvereket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen.

Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz kezelőszemélyzeteket Iránban képezték ki e rakétarendszerek használatára.

Blinken is úgy fogalmazott londoni sajtótájékoztatóján, hogy az iráni rakéták szállítása Oroszországnak az ukrajnai konfliktus "drámai mértékű eszkalációját" jelenti.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: törékeny a tűzszünet, mert az iráni háború fő frontja most Izrael és a libanoni Hezbollah konfliktusa

Tálas Péter: törékeny a tűzszünet, mert az iráni háború fő frontja most Izrael és a libanoni Hezbollah konfliktusa

Az Izrael–Hezbollah-konfliktus továbbra is aktív, és ez jelenti a regionális eszkaláció egyik fő forrását – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán, hogy Izrael és Irán hétfőn bejelentette, hogy leállította az egymás elleni rakétacsapásokat. Ugyanakkor mindkét ország jelezte: újabb támadások esetén ismét csapásokat mérhetnek egymásra.

Megszelídíti a jövő választási kampányait az Országgyűlés

A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.
Tisza-kormány: Búcsút int Magyar Péter a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, jogszabállyal korlátozzák a gyűlöletkeltést

Tisza-kormány: Búcsút int Magyar Péter a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, jogszabállyal korlátozzák a gyűlöletkeltést

Kedden folytatódik az Országgyűlés munkája, ahol várhatóan több részlet is kiderülhet az uniós források felszabadításához kapcsolódó korrupcióellenes reformcsomagról, a hétfőn létrehozott vizsgálóbizottságok működéséről, valamint az alaptörvény tervezett módosításai is sorra kerülhetnek. A parlament már a hét elején is jelentős horderejű döntéseket hozott: felfüggesztette a devizahitelesekkel szembeni végrehajtásokat a helyzet felülvizsgálatának idejére, és egyhangúlag megszavazta a képviselői fizetések jelentős csökkentését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×