Infostart.hu
eur:
375.67
usd:
318.01
bux:
127373.77
2026. február 26. csütörtök Edina
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 27. alkalommal rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) 2024. június 7-én, a négynapos rendezvény harmadik napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Anton Vaganov

Így értelmezi Vlagyimir Putyin a nyugati fegyverek bevetését Oroszország területén

A nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

Putyin azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők már régóta mérnek mélységi csapást orosz területre, ám ha ehhez nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket vetnének be, az azt jelentené, hogy nyugati katonák közvetlenül támadnak orosz területet. Álláspontja szerint a Nyugat felcserélte a fogalmakat.

"Nem arról van szó, hogy engedélyezik vagy megtiltják a kijevi rezsimnek, hogy orosz területre csapást mérjen, ezt már így is megteszi (...), de amikor a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek használatáról van szó, az teljesen más történet" - nyilatkozott.

Az orosz elnök szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.

"És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú - a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról szól, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban" - mutatott rá Vlagyimir Putyin.

Megfogalmazása szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.

Címlapról ajánljuk
Rendkívüli tanárpénz – a KSH-számok korrekciója miatt vált szükségessé a bruttó 152 ezer forintos juttatás

Rendkívüli tanárpénz – a KSH-számok korrekciója miatt vált szükségessé a bruttó 152 ezer forintos juttatás

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón részletesen is elmagyarázta, miért, mikor és miért ennyi pénz járt a hazai pedagógusoknak, mint amennyit a szerdai miniszterelnöki bejelentés tartalmazott. A közlésből kiderült: csak a tanárok számára kedvező irányba tévedhet a statisztika, és 2031-ig ez így is marad.

Bendarzsevszkij Anton: legkésőbb novemberig lehet áttörés az orosz–ukrán béke ügyében, de nem a fronthelyzet miatt

Az olyan befolyásoló körülmények, mint az időjárás alakulása vagy az energetikai infrastruktúra állapota, egyre inkább a béke, a kompromisszum irányába terelheti az ukránokat, Oroszország szempontjából pedig egyáltalán nem mindegy, milyen eredményt hoz a novemberi, amerikai félidős kongresszusi választás – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.02.26. csütörtök, 18:00
Győri Enikő
a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője
A legtöbb kórházi kezelést igénylő súlyos légúti fertőzés mögött már az RSV áll

A legtöbb kórházi kezelést igénylő súlyos légúti fertőzés mögött már az RSV áll

Az akut légúti fertőzéssel, ezen belül influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók száma is csökkent - előbbi 6%-kal, utóbbi 16,7%-kal - 2026 nyolcadik hetében. Az egyértelmű javulást kissé beárnyékolja, hogy 11%-kal többen voltak kórházban súlyos akut légúti fertőzéssel, bár az intenzív / szubintenzív ellátást igénylők száma mintegy 22%-kal csökkent, és az arányuk is lejött a 7. heti, eddigi csúcsót jelentő 15,4%-ról. Kisebb meglepetésként szolgál, hogy a kórházi kezelések mögött már nagyobb arányban áll a légúti óriássejtes vírus (RSV), mint az influenza, ráadásul a betegek 85%-a gyerek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×