Infostart.hu
eur:
364.56
usd:
325.62
bux:
144484.17
2026. november 6. péntek Lénárd
Concept of economic crisis due to war. The fall of the world economy and the global financial crisis
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Sokk vagy kínos baki: tényleg több száz milliót kerestek a „Hamászhoz köthető alkuszok?”

A napokban röppent fel a hír, hogy az október 7-i, Izrael elleni brutális terrortámadások előtt „furcsa” aktivitás folyt a Tel Aviv-i tőzsdén. Két amerikai jogászprofesszor tanulmányában arra jutott, hogy bennfentes traderek előre tudhattak a támadásról és ennek alapján kötöttek nyerő fogadásokat. Mások szerint viszont a kutatók felsültek.

A Terrorra fogadva? című tanulmányban Robert Jackson és Joshua Mills amerikai jogászprofesszorok azt állítják: a támadások előtt "jelentősen megugrott" egy, az izraeli tőzsdén jegyzett és a kisbefektetők körében népszerű, úgynevezett Tőzsdén Kereskedett Alap (ETF), valamint több izraeli részvény shortolása.

Az eredeti számítás: több százmillió eurós profit

Az SSRN című szaklapban megjelent anyag szerint azok, akik az izraeli részvények ellen fogadtak, 800 millió euro körül összeget tettek zsebre. Ezt állította a New York-i Egyetem jogi kara és a Columbia Egyetem jogi kara oktatója.

A tanulmány nem nevezett meg neveket, de arra utalt:

„olyan, informált alkuszokról volt szó, akik számítottak a Hamász-támadásra és profitáltak belőle”.

A sortolás azért is volt furcsa – állították továbbá – mert a Szukot zsidó ünnep általában nagyon csendes, kevés az aktivitás magában Izraelben és a tőzsdén is.

"Meredek és szokatlan"

Grafikonjuk szerint október 2-án ugrott meg drámaian a shortolás az izraeli tőzsdén és ennek mértéke nagyobb volt, mint minden más, Izrael által átélt válság – például a pandémia vagy a 2014-es Gázai háború – idején.

A legnagyobb izraeli bank, a Leumi esetében „ismeretlen befektetők 4,43 millió újrészvényt shortoltak szeptember 15. és október 5. között, 7 és félmillió dollárt keresve ezzel” – írta a Telegraph című brit lap, akinek Mitts professzor nyilatkozott.

A szerzők szerint az amerikai tőzsdéken és „meredek és szokatlan” mértékben növekedett egyes izraeli cégek papírjainak shortolása.

A szerzők szerint áprilisban, a zsidó húsvét idején is hasonló magatartást figyeltek meg, „amikor – az Izrael által elfogott Hamász-támadók vallomásai szerint - egy másik támadást terveztek, de az utolsó pillanatban lefújták.”

Nem meglepő módon az állítások címlapokra kerültek, az izraeli pénzügyi felügyelőszervek vizsgálatot indítottak, csakhogy éppenséggel izraeli szakértők mutattak rá a jelentés hiányosságaira – jegyezte meg az Irish Times című lap.

A Nagy Blamázs

A Tel Aviv-i Tőzsde vizsgálatot folytatott, ami szerint a professzorok összekeverték az izraeli valutát, sékelt, annak századrészével, az „izraeli fillérrel”, azaz agorottal. Ennek nyomán jött ki nekik a százszoros haszon, azaz a 8 millió euróból 800 milliót csináltak.

„A tanulmány szerzői sajnálatos módon nem értik a shortolásra vonatkozó izraeli szabályozást” – írta a szerv.

Az izraeli tőzsdén ugyanis agorotban és nem sékelben határozzák meg a papírok értékét.

„A professzorok végeztek néhány számítást, csak épp elfelejtették az összeget elosztani százzal” – írta Szár Golán, a Bank Leumi alkusza egy LinkedIn-posztban.

A professzorok megállapításait az Izraeli Pénzügyi Felügyelet (ISA) is visszautasította, amely közölte: „nem fedeztünk fel abnormális kereskedést, ami további vizsgálatra adna okot” a terrortámadás előtti napokban.

Kijavították a hibát

Az ISA hozzátette: saját „technológiai hírszerző csapata” van, amely a kereskedés idején folyamatosan figyeli, hogy történik-e szokatlan tevékenység. Az október 7-i terrortámadás miatt azonnal lefuttatott egy vizsgálatot, amely „nem talált rendellenességet”.

Majd, amikor megjelent az amerikai tanulmány, újabb nyomozást tartott, de ez sem bukkant „gyanús tevékenység nyomára az izraeli tőzsdén a támadást megelőző napokban”.

Az amerikai tanulmány a vezető izraeli bankok, a Hapoalim, a Leumi, a Discount és a Mizrahi-Tefahot papírok, valamint a Teva gyógyszergyártó és a NICE szoftvercég papírjainak kereskedését figyelte.

A Times of Israel című lap megjegyezte: a szerzők mostanra kijavították a számadatot. A shortolásból származó profit nem 3,2 milliárd, hanem körülbelül 32 millió sékel volt – írta a lap, az ISA megállapítását idézve.

A tanulmány még mindig elérhető változatában azonban továbbra is az szerepel, hogy a Hamász-támadás előtti shortolás mértéke, messze túlszárnyalja a korábbi válságok idején tapasztalt mértéket és még mindig szerepel benne a "közelgő támadásról tudó alkuszokról" szóló megállapítás.

A Twitter utódján, az X-en közben továbbra is dominálnak azok a posztok, amelyek készpénzként kezelik a professzorok eredeti megállapítását vagy olyan összeesküvés elméletekről spekulálnak, hogy "Izrael előre tudott a Hamász-támadásról".

Címlapról ajánljuk
„Klubtörténelmi mérkőzés volt” – értékelések a milánói Ferencváros-diadal után
0-2 a San Siróban!

„Klubtörténelmi mérkőzés volt” – értékelések a milánói Ferencváros-diadal után

A gólok és gólpasszok szolgáltatóit is megszólaltatta a mérkőzést közvetítő televízió, mind úgy vélekedtek, hogy összességében megérdemelt sikert aratott az Európa-liga őszi szakaszában a Ferencváros az AC Milan legendás stadionjában, a San Siróban. Kiderült, a Milan videóelemzői sem voltak képesek lekövetni, mi zajlik a meccsen, nem tudták segíteni a kispadot abban, hogyan tudna a sokszoros sztárgárda fordítani.

Ügynökakták – Videót tett közzé Lezsák Sándor

Az MDF alapítójának hírbe hozatala miatt a levéltár és a miniszterelnök is bocsánatot kért korábban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.06. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Bődületes rekordot robbantott a Mol - Újra kellett skáláznunk a grafikonokat

Bődületes rekordot robbantott a Mol - Újra kellett skáláznunk a grafikonokat

Nehéz szavakat találni arra, amit a Mol az idei harmadik negyedévben összehozott: az olajóriás történetének legerősebb negyedévét zárta, még a 2022-es energiaválság idején látott csúcsok is felül lettek múlva, több grafikonunkat is újra kellett skálázni, hogy kiférjenek a rekord összegek. Elsősorban a soha nem látott szintre emelkedő finomítói árrések és a megugró földgázárak hozták össze ezt az eredményt, a menetelést a finomítói kapacitáskiesés és az üzemanyagárakat érintő hatósági korlátozások sem tudták megfékezni. A számok mögött viszont van néhány fontos csavar: jelentős egyszeri tételek is javították az eredményt, egyes üzletágak továbbra is komoly nehézségekkel küzdenek, az októberi adatok pedig már arra utalnak, hogy a rendkívüli piaci környezet nem feltétlenül marad fenn tartósan. Mutatjuk a brutális rekordok hátterét, és azt is, hogy mi következhet most a Molnál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×