eur:
393.53
usd:
364.35
bux:
71820.78
2024. július 4. csütörtök Ulrik
Emmanuel Macron francia elnök (j) leadja szavazatát az előrehozott parlamenti választások első fordulójában Le Touquet-Paris-Plage településen 2024. június 30-án. A több mint 49 millió választópolgár a francia parlament, a nemzetgyűlés alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.
Nyitókép: MTI/EPA/REUTERS POOL/Yara Nardi

Patthelyzet a választások miatt: a szakértő szerint leállhat Franciaország

A Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója szerint már az első választási forduló után biztosra vehető, hogy Emmanuel Macron nem tud többséget alakítani a francia nemzetgyűlésben, egy esetleges koalíció létrejötte pedig egyrészt kétséges, másrészt törékeny lenne. Yann Caspar arról is beszélt az InfoRádióban, hogy erőszakos eseményektől tart.

Három héttel az után, hogy az európai parlamenti választások eredményére hivatkozva Emmanuel Macron államfő feloszlatta a francia parlament alsóházát és előre hozott választást írt ki, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) és szövetségesei a legjobb választási eredményüket érték el a vasárnapi első fordulóban: a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok 33,14 százalékát szerezte meg az RN 10,6 millió szavazattal.

A második helyen végzett a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség 27,99 százalékkal, míg Emmanuel Macron Együtt nevű pártszövetsége csak harmadik lett a leadott szavazatok 20,04 százalékával.

Yann Caspar azt mondta az InfoRádióban, hogy a francia elnök szemszögéből nem túl jó eredmény született vasárnap, sőt úgy fogalmazott, hogy „politikai földrengés” történt. A francia-magyar jogász hozzátette: az előre hozott választások első fordulójában a két évvel ezelőtti voksoláshoz képest csaknem 7,5 százalékkal volt magasabb a részvételi arány.

A kutató szerint az is nagy meglepetést okozott, hogy a baloldali tömörülés megelőzte az Emmanuel Macron vezette centrális blokkot. Mint mondta, a vasárnapi eredmények ismeretében már most biztosra vehető, hogy Emmanuel Macron nem tud többséget szerezni a nemzetgyűlésben. Több elemző arra számít, hogy az államfő pártja koalíciós tárgyalásokat kezdeményez a második legjobb eredményt elérő baloldali szövetséggel, Yann Caspar szerint azonban erre kevés az esély, illetve ha meg is valósulna, valószínűleg nem tartana sokáig az együttműködés.

Az elemző úgy véli, a baloldali blokkon belül olyan hatalmas nézeteltérések vannak – például az izraeli–palesztin konfliktus, az orosz–ukrán háború vagy a nukleáris energia kapcsán –, amelyek megnehezítik a koalíció létrehozását. Ezt figyelembe véve az MCC kutatója szerint arra van most a legnagyobb esély, hogy a Nemzeti Tömörülés kerülhet a legközelebb a kormányalakításhoz.

„Ami a következő hónapokban jön Franciaországban, az a legjobb esetben is patthelyzet”

– fogalmazott Yann Caspar. Figyelmeztetett, hogy ha nem tudnak megfelelően működni a legfontosabb intézmények, politikai központok, akkor „leállhat az egész ország”. Hozzátette: ez még így is az egyik legjobb lehetséges forgatókönyv lenne, ugyanis akár előfordulhat az is, hogy erőszakos cselekményekbe torkollnak az események. Franciaországban rendszeressé váltak a demonstrációk, nagy tüntetések, és az elemző szerint borús képet fest a jövőre nézve, hogy rendkívül széttöredezett a francia társadalom.

Emmanuel Macron már az első forduló eredménye után arra hívta fel a figyelmet, hogy széles körű koalícióra van szükség, és egy úgynevezett republikánus frontot kell kialakítani a Nemzeti Tömörüléssel, valamint a szélsőséges pártokkal szemben. A szakértő úgy véli: lehetséges, hogy a második forduló után senki nem tud majd kormányt alakítani, így a köztársasági elnök kormányozhat, aminek viszont súlyos hatása lehet a közhangulatra.

Kedden este hat óra után Yann Caspar, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.04. csütörtök, 18:00
Varga Zs. András
a Kúria elnöke
Exportra is jut megújuló energiából, de a nagy gyárberuházások hozzák majd az igazi felvevőpiacot

Exportra is jut megújuló energiából, de a nagy gyárberuházások hozzák majd az igazi felvevőpiacot

A magyar naperőmű-kapacitás – az atomenergetikai és fosszilis kapacitásokkal együtt – a napos déli órákban már exportra is termel, azonban a környező országok megújuló termelésben várható felzárkózásával a hazai gyárberuházások köthetik le a növekvő magyar termelést. A Széchenyi Alapok és az Electron Holding Zrt. 50-50 százalékos társtulajdonosként fektet be négy, összesen 15 MW kapacitású naperőműpark fejlesztésébe, amelynek megtérülését a cég integrált, egész értékláncot lefedő működésétől várja. A kivitelező cég elnök-vezérigazgatója, Szücs Ádám szerint nagy átalakulás előtt áll a piac, ahol egyre kevésbé lesz életképes az az üzleti modell, amiben a fejlesztő önállóan működő napelemparkot épít, üzemeltet és nem egy áll partnerségbe olyan szereplőkkel, akik azt rendszerbe integrálva tudják üzemeltetni, miközben az energiatárolók piaca az aranyláz időszakát idézi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×