eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 6. szombat Csaba
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a német kormány megalakítására készülő pártok, az SPD, a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek koalíciós szerződésének ismertetésén Berlinben 2021. november 24-én. A koalíciós szerződés csak azután lép hatályba, ha azt a pártok külön-külön is elfogadják. A december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválaszthatják kancellárnak a 63 éves Olaf Scholzot, és megalakulhat az új német kormány.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Michael Kappeler

A tagjelölti státusz Ukrajnától erőfeszítéseket is követel a német kancellár szerint

Ukrajna számára biztosítani kell az Európai Unióhoz való csatlakozás perspektíváját Olaf Scholz szerint. Ez mindenképp reményt jelent, de Kijev részéről. erőfeszítéseket is követel - fogalmazott a német kancellár, aki úgy vélte, hogy ez vonatkozik az unióba törrekvő nyugat-balkáni országokra is.

Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz kormányfő és Klaus Iohannis román elnök csütörtökön közösen folytatott megbeszélést Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

A négy vezető támogatásáról biztosította, hogy Ukrajna mielőbb tagjelölti státust kapjon az Európai Unióban.

A ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva a német kancellár úgy értékelte, hogy az ígéret konkrét reményt jelent Ukrajna számára, egyidejűleg azonban "sok erőfeszítést" is követel az országtól.

"Az út nem egyszerű, hanem több feltételhez kötött, és nagyon hosszú időt vehet igénybe"

- tette hozzá Scholz.

A német kancellár ezzel összefüggésben hangsúlyozta az ukrán társadalom demokratizálásának szükségességét, bizonyos, a jogállamisággal összefüggő kérdések rendezését, továbbá a korrupció problémájának a megoldását.

Scholz szerint Ukrajnától és a többi tagjelölt országtól függ az, hogy milyen gyorsan haladnak a tagsághoz vezető úton.

Ez nem olyan kérdés, amelyre bárki is hiteles választ tudna adni. De az erőfeszítések nem hiábavalóak. És ez a mi üzenetünk - fogalmazott Scholz a Kijevben tett ígéretre utalva.

A kancellár hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak Ukrajnáról van szó, hanem más országokról, mindenekelőtt a nyugat-balkáni országokról is.

Ezek az országok első alkalommal 2003-ban kaptak ígéretet a jövőbeni csatlakozásra.

Többen közülük már jelentős előrehaladást ért el, és mostantól részükről "egészen konkrét lépésekre" van szükség - hangsúlyozta.

A német kancellár fontosnak nevezte azt is, hogy az Európai Unió - mint fogalmazott - "egységes és együtt maradjon".

Ezzel összefüggésben úgy vélte, hogy a tagországok eltérő nézeteit kell közös nevezőre hozni.

Ezen az alapon kell majd közös döntést hozni, mégpedig úgy, hogy az Európai Unió egységes és együtt maradjon.

Az ARD televíziónak a kancellár derűlátóan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok támogatni fogják Ukrajna tagjelölti státuszát.

Ügy vélte, hogy ez jó lenne mind Ukrajna, mind Európa számára, de ezúttal is hangsúlyozta, hogy ehhez elengedhetetlen a jogállamiság kérdéseinek és más "problémáknak" a tisztázása.

Scholz elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és hangsúlyozta, hogy semmifajta béke nem alapulhat diktátumon.

A kancellár szerint bár ez Vlagyimir Putyin orosz elnök vágya, ez azonban csak illúzió.

Oroszországra is vonatkozik az a szabály, hogy határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni - fogalmazott.

Scholz leszögezte, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós politika mindaddig folytatódik, amíg nem születik egy olyan "fair" megoldás, amelyet Ukrajna is elfogad.

Pénteken Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság tagjelölti státust ajánl Ukrajnának - erről itt olvashat bővebben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×