eur:
408.18
usd:
386.85
bux:
77771.12
2024. november 15. péntek Albert, Lipót
Egészséges libák egy Gödöllő közeli libafarmon 2017. január 23-án. A madárinfluenza járvány gazdasági hatásainak enyhítésére Magyarország hivatalosan is kéri az Európai Bizottság válságtámogatását.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Van ok a félelemre, erősen fertőző vírustörzs bukkant fel Európában

A madárinfluenza egy ritka, de erősen fertőző törzse, a H7N5 okozott járványkitörést egy nyugat-németországi baromfitelepen.

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) bejelentése szerint a járványban mintegy hatezer szárnyas hullott el a holland határhoz közeli, Alsó-Szászországban található Bad Bentheim egy több mint 90 ezres baromfiállományú gazdaságában – írja a Reuters nyomán a hazipatika.com. A fertőzéseket először június 29-én fedezték fel, majd július 2-án igazolták, hogy a H7N5 taltípusú influenzavírus váltotta ki azokat.

A WOAH 2005 óta vezet feljegyzéseket az állatok körében globálisan kitörő járványokról. Ez az első eset azonban, amikor a H7N5 okozott járványkitörést a világban. Érdemes megemlíteni, hogy ez nem az az influenzatörzs, amely az Egyesült Államokban március óta számos tejtermelő gazdaságban megfertőzött teheneket, továbbá négy embert is. Azokért az esetekért a H5N1 altípus felelős – olvasható.

A hazipatika.com emlékeztet, az influenzavírusokat több csoportba sorolják a szakértők. Az emberi megbetegedések szempontjából az influenza A és B típusa a legjelentősebb. Előbbi további altípusokra osztható attól függően, hogy milyen fehérjék találhatók meg a felszínén. A szezonális emberi influenzajárványokért elsősorban a H1N1 és a H3N2 felelős. Zoonózisként ugyanakkor egyes, az állatvilágban terjedő egyéb influenzavírusok is átugorhatnak az emberre.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×