Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Aerial Top View of Running Track with Numbers
Nyitókép: Kanok Sulaiman/Getty Images

Ők lesznek az atlétáink az olimpián

Húszfős csapat indul Párizsba.

A magyar szövetség (MASZ) szombati tájékoztatása szerint ezúttal is sokoldalú csapat léphet majd pályára, mivel dobó, ugró, sprint, gátfutó, gyalogló, hosszútávfutó és többpróbázó versenyszámban is lesz érdekelt.

"Párizs fontos állomás, de nem cél, hanem eszköz" - emelte ki Gyulai Miklós, a MASZ elnöke. "Változatlanul a 2026-os birminghami Európa-bajnokság és a 2028-as Los Angeles-i olimpia a fő célunk, mindent ennek szemüvegén keresztül nézünk. Párizs kapcsán helyezésbeli elvárásaink nincsenek, a cél, hogy atlétáink elégedetten térjenek haza a játékokról, és legyenek büszkék a saját teljesítményükre."

A mostani csapatból Oláh Barbara, Krizsán Xénia és Venyercsán Bence Rióban és Tokióban is ott volt az indulók között, míg Madarász Viktória és Helebrandt Máté karrierje negyedik olimpiáján szerepelhet. Második ötkarikás versenyére készülhet Kozák Luca, Halász Bence, Gyurátz Réka, Récsei Rita és Wagner-Gyürkés Viktória. Újonc lesz Bánhidi-Farkas Petra, Kerekes Gréta, Klekner Hanga, Molnár Attila, Nemes Rita, Rába Dániel, Takács Boglárka, Spiller Tiziana, Tóth Norbert és Varga Donát.

A legutóbbi, tokiói játékokon 19 magyar atléta vett részt.

Az atlétikai versenyekre augusztus 1. és 11. között kerül sor Párizsban.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×