eur:
401.92
usd:
371.13
bux:
90515.56
2025. március 31. hétfő Árpád
Maszúd Peszeskján iráni elnökjelölt, volt egészségügyi miniszter (k), miután szavazott az iráni elnökválasztás második fordulójában Gáleh Haszan Hánban 2024. július 5-én. A hivatalban lévő elnök május 19-én helikopter-balesetben életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA

Maszúd Peszeskján győzött az iráni elnökválasztáson

A volt egészségügyi miniszter a voksok 53,7 százalékát szerezte meg.

A mérsékelt politikusként ismert Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter győzött az iráni elnökválasztáson - ismertette szombaton reggel Mohszen Eszlami, az iráni választási hatóság szóvivője az állami televízióban.

A tájékoztatás szerint Peszeskján a pénteken tartott második fordulóban a voksok 53,7 százalékát szerezte meg, míg kihívója, Szaíd Dzsalili egykori nukleáris tárgyaló a szavazatok 44,3 százalékát. Az iráni választópolgárok 49,8 százaléka járult az urnák elé.

A választóhelyiségek az iráni belügyminisztérium által engedélyezett többszöri hosszabbítás miatt szombaton a késő esti órákig nyitva tarthattak.

Iránban azért kell előrehozott elnökválasztást tartani, mert az ország államfője, Ebrahim Raiszi májusban helikopterbalesetben életét vesztette.

A 69 éves Peszeskján az ország északnyugati részéből származik, a szomszédos Irakkal vívott háború (1980-1988) idején orvosi tanulmányokat folytatott és egy ideig a frontvonalon is szolgált. A háborút követően szívsebészként folytatta karrierjét Tabríz városában.

Mohammed Hatami második elnöki megbízatása idején, 2001-től 2005-ig az egészségügyi tárcát vezette.

Az orvosból lett politikus az elnökválasztás során a kormányzat és a nép közötti új bizalom kiépítésével kampányolt a politikai és gazdasági nehézségek orvoslására, s a Nyugattal ápolt kapcsolatok javítását szorgalmazta.

Televíziós vitákban olyan konzervatív politikusként jellemezte magát, aki hisz a reformok szükségességében.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Európa a mozgósítható haderő és bizonyos katonai eszközök tekintetében jelentős mértékben függ az Egyesült Államoktól, a teljes leválás rövid távon nem lehet reális cél – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a legnagyobb amerikai függés a kiegészítő eszközöknél figyelhető meg, a logisztikában óriási a lemaradása Európának.

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Végig igaz volt Moszkva állítása a HIMARS-ról, Trump keményen nekiment Putyinnak – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Végig igaz volt Moszkva állítása a HIMARS-ról, Trump keményen nekiment Putyinnak – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Az Egyesült Államok közelről felügyelte, segítette az ukrán haderő HIMARS-rendszereinek működését, Washington gyakorlatilag minden egyes orosz haderő elleni rakétacsapásban tevékenyen részt vett – tudta meg a New York Times. Donald Trump amerikai elnök 25-50 százalékos másodlagos vámot vetne ki az orosz olajra, amennyiben Moszkva akadályozza az ukrajnai háború lezárására tett erőfeszítéseit - írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×