eur:
394.06
usd:
355.48
bux:
72297.19
2024. szeptember 7. szombat Regina

A KGB titkosügynöke gyilkolta meg Kennedyt?

A KGB titkos ügynökeként gyilkolta meg 1963-ban John Fitzgerald Kennedy egykori amerikai elnököt Lee Harvey Oswald - állítja Ion Mihai Pacepa, a román Securitate volt főnöke, aki a Kennedy-gyilkosságról szóló új könyvéhez majdnem nyolcszáz dokumentumot kutatott fel levéltárakban.

A volt kémfőnökkel a Jurnalul National című bukaresti napilap közölt interjút hétfői számában abból az alkalomból, hogy az 1963-as tragikus esemény 45. évfordulójára a Nicolae Ceausescu rettegett titkosszolgálatának volt vezetője könyvvel készül előállni.

Pacepa az interjúban felidézi, hogy a KGB-nek a Kennedy-gyilkosságban betöltött szerepéről először az orosz titkosszolgálat akkori vezetőjétől, Alekszandr Szaharovszkijtól hallott.
A tragédia után két nappal ugyanis az orosz kémfőnök Romániába utazott - állítja Pacepa -, hogy ottani titkosügynököket is bevonjanak abba a műveletbe, amivel a gyilkosság kapcsán a KGB-re összpontosult figyelmet akarták elterelni.

Ma is titkolóznak

Az Egyesült Államokba 1978-ban emigrált volt román kémfőnök, aki 1992 óta végez kutatásokat könyvéhez, azt követően kezdte el gyűjteni a dokumentumokat, hogy - mint fogalmazott - "a Kreml a Szovjetunió megszűnése után is homályban tartotta az ügy részleteit".

Pacepa szerint az általa összegyűjtött majdnem nyolcszáz irat cáfolhatatlan tényeket tartalmaz, ezek pedig azt bizonyítják, hogy Oswald a KGB megbízásából gyilkolta meg az amerikai elnököt.

Hruscsov parancsára

Azt állítja, hogy Kennedy eltávolítását maga Hruscsov parancsolta Szaharovszkijnak. Fejtegetése szerint az amerikai elnök azzal lobbantotta haragra az orosz vezetőt, hogy ez utóbbit rákényszerítette a berlini fal megépítésére, illetve a nukleáris rakéták Kubából való visszavonására.

A Ceausescu-diktatúra leleplezéséről szóló Vörös Horizontok szerzője - anélkül, hogy pontos időpontot közölt volna - elmondta: új könyve először Romániában kerül piacra. Az angol nyelvű kiadás várhatóan csak két év múlva, a tragédia 45 éves évfordulója alkalmából jelenik meg az Egyesült Államokban - írja a Jurnalul National.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.09. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
A győzelemért bármit? Kamala Harrist és Donald Trumpot sem kell félteni, ha pálfordulásról van szó

A győzelemért bármit? Kamala Harrist és Donald Trumpot sem kell félteni, ha pálfordulásról van szó

Az amerikai politika egyik örök érvényű bölcsessége, hogy az elnökjelöltek mérsékelni szokták programjukat az őszi választás előtt, azután, hogy a párton belüli előválasztáson jóval markánsabb álláspontokat fogalmaznak meg – valahogy mégis muszáj kitűnni az egymással nagyrészt egyetértő politikusok tömegéből. A jelöltek középre mozgása azzal az egyszerű okkal magyarázható, hogy az előválasztáson az inkább bal- vagy jobbra húzó szavazóbázisukat kell meggyőzniük, míg az általános választáson az ideológiai centrum és a pártfüggetlenek felé igyekeznek gesztusokat tenni az ott összeszedhető voksokért cserébe. Jóllehet a demokrata oldalon Kamala Harris nem az előválasztási győzelmének hála került fel a szavazólapra (hiszen azt a hivatalban lévő elnök, a jelöltségtől visszalépett Joe Biden nyerte), az alelnök így is számos kiigazítást tett a korábbi álláspontjait illetően. A republikánusok ezt fel is hánytorgatják neki nap mint nap, ám ettől függetlenül Donald Trumpot sem kell félteni ez ügyben, aki már-már hobbit űz abból, hogy egyik nap A-t, míg másik nap B-t mond.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×