Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Napelemtáblák a Mátrai Erőmű (ME) Zrt. bükkábrányi új, az ország legnagyobb fotovoltaikus létesítményében az átadás napján, 2019. április 10-én. A 22,6 megawattos naperőmű beruházási költsége 5,4 milliárd forint.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Bombahír napelem-témában

A kiszolgált napelemekből szinte az összes ezüst visszanyerhető.

Olasz kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amivel minden eddiginél hatékonyabb, ráadásul környezetbarát módon lehet kinyerni a napelemekből az ezüstöt. Ez radikális változást hozhat a panelek újrahasznosíthatóságában - írja a hvg.hu.

Ahhoz, hogy sikerüljön leválni a fosszilis energiahordozókról, ezzel együtt pedig féket tenni a globális felmelegedésre, alternatív energiaforrásokra van szükség. Ezek praktikusan a nap-, szél- és vízenergiát jelentik, amelyek szépen fejlődtek az elmúlt években.

A napelemek hatékonysága egyre magasabb lett, ám a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ezzel együtt egy másik, igen komoly problémával kell majd szembenézni: azzal, hogy egyre több hulladékot termelnek az előbb-utóbb élettartamuk végére érő panelek.

Ez azért probléma, mert újrahasznosítani nem könnyű őket, figyelembe véve, hogy mennyi veszélyes anyagot tartalmaznak. Pedig ha sikerülne, akkor a panelek ára is olcsóbb lehetne.

Ezen a téren léptek most előrébb egyet az olaszországi Camerino Egyetem kutatói, akik egy olyan technológiát fejlesztettek ki, amivel az ezüst 98,7 százalékát vissza lehet nyerni az elhasználódott panelekből.

Ez azért is jó hír, mert az áramkörökhöz használt rezet és ezüstöt nagyon nehéz kinyerni a használt napelemekből. Ennek köszönhetően a hagyományos feldolgozáshoz képest ez a megoldás környezetbarát.

Az eredményeiket az Environmental Technology & Innovation című tudományos lapban publikálták.

A fémek jellemzően kioldhatók egy termékből, de mivel a réz és az ezüst redoxpotenciál-értéke közel van egymáshoz, a folyamat nehezen kivitelezhető. Ennek a kihívásnak a leküzdésére a kutatók egy bázissal aktivált perszulfát használatát javasolják ammóniával, ahol a perszulfát oxidálószerként működik.

A reakció során réz-oxid keletkezik, amely védőrétegként működik, és megakadályozza saját kimosódását – írja az Interesting Engineering.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×