eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Hungarian forint money, Woman clutching a handful of banknotes, Large denominations, Inflation and financial situation in Hungary
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

Kötbért kérnek a bicskei gyermekotthon áldozatai

A Belügyminisztérium nyilatkozott a kártérítésükről, ezért kér kötbért a bicskei gyermekotthon több áldozata is.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) évekkel ezelőtt titoktartást vállalt a bicskei gyermekotthon áldozatainak adott kártérítés ügyéről, a szervezet felettes szerve, a Belügyminisztérium mégis nyilatkozott az adatokról tavasszal. A Népszava szerint több áldozat szerződésszegés miatt adott be kötbérigényt, amit viszont a kormányzat elutasított.

Idén áprilisban a Blikk megkeresésére közölte a Belügyminisztérium, hogy az SZGYF peren kívüli megállapodás keretében összesen 154 millió forintot fizetett ki kilenc főnek. Ezekre a szerződésekre azonban titoktartás vonatkozott, jóllehet a minisztérium szerint utóbbi nem sérült azzal, hogy a kifizetett kártérítést elárulták.

Az SZGYF az áldozatoknak küldött válaszában így fogalmaz: „A károsultak és a Főigazgatóság között megkötött kártérítés fizetésére vonatkozó egyezségi megállapodások titoktartásra vonatkozó előírását a Főigazgatóság semmilyen módon nem sértette meg, az egyes megállapodások részleteit érintő és ezáltal a károsultak személyével közvetlen kapcsolatba hozható adatokat, információkat harmadik személyek, különösen a sajtó részére nem hozta nyilvánosságra.”

A portálnak nyilatkozó, kártérítési ügyekben jártas ügyvéd szerint az nem kérdés, hogy a titoktartási kötelezettséget a hatóság megszegte, hiszen a titoktartás alapján még a megállapodás tényét sem lehetett volna nyilvánosságra hozni, nemhogy a konkrétan kifizetett kártérítést.

Az SZGYF a kártérítés teljes összegének nyilvánosságra hozását (tehát nem a szerződés tényét, és a személyek számának kiadását, kizárólag az összegét) az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdése alapján magyarázza, melynek lényege, hogy „A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” Ezentúl az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény azon passzusára is hivatkoznak, ami rögzíti mi minősül közadatnak. Ez egyébként tartalmazza az állami feladatot ellátó szervek megkötött szerződéseit is. E jogi okfejtés ugyanakkor az ügyvéd szerint azért sántít, mert akkor annak idején a kártérítési szerződés megkötésekor erre miért nem volt figyelemmel az SZGYF, és miért ragaszkodott ennek ellenére is a titoktartási kötelezettség rögzítéséhez.

A Népszava az SZGYF-től és a belügyi tárcától azt a választ kapta, hogy folyamatban lévő jogi eljárás lezárásáig nem nyilatkoznak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×