A tanulmány azért figyelemreméltó, mert nem egy éghajlatkutató, hanem egy tekintélyes közgazdás készítette az ökológiai változások lehetséges hatásairól.

Jelentésében azt írja, hogy a globális felmelegedés nagyobb csapást okozhat a világgazdaságnak, mint a két világháború és a 30-as évek válsága együttvéve. Számokra lefordítva, 20 százalékkal szűkülhet a világgazdaság.

Szélsőséges időjárás világszerte

A gazdasági nehézségeket azonban először megelőzi az életminőség romlása. Mindezt figyelmen kívül lehet hagyni, de ha így teszünk, akkor 100 éven belül nagyon kellemetlen világot hagyunk a gyermekeinkre és unokáinkra - mondta.

Ha minden marad úgy, mint most, akkor 5 fokkal lesz magasabb a hőmérséklet, mint az ipari forradalom előtt. A legutolsó jégkorszak idején 5 fokkal volt alacsonyabb a hőmérséklet, mint most, mégis döntően hatott arra, hogy hol tudott életben maradni az ember - ismertette előrejezését Sir Nicholas.

A közgazdás 700 oldalas jelentésében arra is felhívja a figyelmet, hogy ha nem teszünk semmit, szaporodnak az amerikai kontinensen a Katrinához hasonló hurrikánok, Európában is szélsőségessé válik az időjárás, és felgyorsul az selivatagosodás, amely százezreket késztethet elvándorlásra.

A GDP 1 százaléka mindent megoldhat

Mindez hatalmas pénzügyi és szociális terheket ró majd a gazdag és szegény országokra egyaránt.

A brit kormányszakértő ugyanakkor úgy véli, hogy sikeresen fel lehet lépni a problémával szemben. Ennek egyik feltétele, hogy az emberek elfogadják, többet fizetnek az energiáért.

Azért, hogy az energiát környezetbarát módon állítsák elő, például megújítható energiaforrásokból, és pénzt költsenek az erdők megóvására.

Tehát nem annyira az egyéni takarékoskodásra, mint inkább a környezetbarát energiafelhasználásra helyezi a hangsúlyt. Becslése szerint a globális GDP 1 százalékát kellene a klímaváltozás elleni fellépésre költeni. Ez csökkentené a gazdasági növekedést, viszont elviselhető ár, és a jövőben ötszörös megtakarítást jelenthet - állítja.
Mindehhez azonban a legnagyobb szennyezők: az Egyesült Államok, Kína, India és Ausztrália együttműködésére is szükség van.