Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.71
bux:
134724.25
2026. június 9. kedd Félix
Az olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodájának felvételén Giorgia Meloni olasz (j2) és Edi Rama albán miniszterelnök (j3) látogatást tesz Shengjin kikötővárosnak a tervezett menekültközpontjában 2024. június 5-én. Az Adriai-tenger partján fekvő város az egyik, amely otthont adhat az Olaszországból áttelepített illegális bevándorlók menekültközpontjának a Róma és Tirana közötti megállapodás értelmében.
Nyitókép: MTI/EPA/Olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája/Filippo Attili

Az albánok a turizmust és a közbiztonságot féltik az olasz menekülttáborok miatt

Augusztusban kezdi meg működését Albániában az a két tábor, ahova Olaszországból helyeznek át illegális bevándorlókat a két ország által kötött megállapodás értelmében.

Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök 2023 novemberében kötött megállapodást arról, hogy Olaszország két menekülttábort létesít Albániában. Zsivity Tímea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének munkatársa az InfoRádióban elmondta, a menekültközpontok Tiranától 70 kilométerre épültek meg, az egyik közvetlenül a tengerparton helyezkedik el. A két menekültközpontban évente 36 ezer illegális bevándorlót kívánnak elhelyezni, azokat, akiket az olasz haditengerészet vagy a parti őrség a tengeren elfog, mielőtt elérnék az olasz partokat. A térség szakértője azonban felhívta arra a figyelmet, hogy nem kerülhetnek az albániai táborba a fogyatékkal élők, terhes nők, gyermekek és más kiszolgáltatott társadalmi csoportba tartozó személyek.

Az ötéves program Olaszországnak 670 millió eurójába kerül, a menekülttáborokat az olasz fegyveres erők műszaki alakulatai építették ki, és a központok területén olaszok dolgoznak majd.

"Az illegális bevándorlók a tábor területét nem hagyhatják el, kizárólag az eljárás lefolyásának ideje alatt tartózkodhatnak Albániában. Akik menedékjogot nyernek, visszakerülnek Olaszországba, és velük az olasz hatóságok foglalkoznak tovább velük, míg az elutasítottakat visszaküldik a származási országaikba" – mondta Zsivity Tímea.

A szakértő azt is kiemelte, hogy az albán lakosság nem fogadta örömmel a megállapodást és a menekülttáborokat, mert attól tart, hogy a kialakult helyzet negatívan befolyásolhatja az ország turizmusát és a közbiztonságot. Albánia gazdaságának az egyik alappillére az idegenforgalom, a lakosság zöme ebből él Zsivity Tímea szerint. A biztonsági kockázatot abban látják a helyiek, hogy azok a menekültek, akiknek elutasítják a kérelmüket, szökést próbálhatnak meg, hogy az Európai Unió területére jussanak. A szakértő emlékeztetett, hogy sikeres szökés esetén a montenegrói határ alig hetven kilométerre van, és a 172 kilométer hosszú határszakaszt egyébként sem könnyű ellenőrizni. Így viszont Zsivity Tímea szerint félő, hogy megromlanak a montenegrói–albán jószomszédi kapcsolatok is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Rekord árbevételt ért el a Wallis Csoport

Rekord árbevételt ért el a Wallis Csoport

Főként a nemzetközi piacokon elért növekedésnek köszönhetően újabb árbevételi rekordot döntött a Wallis Csoport, olvasható a társaság közleményében. A magyar tulajdonú befektetési csoport portfólióvállalatainak összesített árbevétele közel 30 százalékkal 912 milliárd forintra emelkedett 2025-ben. A 18 európai országban jelen lévő társaság bevételének már több mint 60 százaléka külföldről származik. A csoportszintű EBITDA-eredmény közel 97 milliárd forintot ért el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×