Infostart.hu
eur:
390.47
usd:
338.31
bux:
123534.08
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Az olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodájának felvételén Giorgia Meloni olasz (j2) és Edi Rama albán miniszterelnök (j3) látogatást tesz Shengjin kikötővárosnak a tervezett menekültközpontjában 2024. június 5-én. Az Adriai-tenger partján fekvő város az egyik, amely otthont adhat az Olaszországból áttelepített illegális bevándorlók menekültközpontjának a Róma és Tirana közötti megállapodás értelmében.
Nyitókép: MTI/EPA/Olasz miniszterelnöki hivatal sajtóirodája/Filippo Attili

Az albánok a turizmust és a közbiztonságot féltik az olasz menekülttáborok miatt

Augusztusban kezdi meg működését Albániában az a két tábor, ahova Olaszországból helyeznek át illegális bevándorlókat a két ország által kötött megállapodás értelmében.

Giorgia Meloni olasz és Edi Rama albán miniszterelnök 2023 novemberében kötött megállapodást arról, hogy Olaszország két menekülttábort létesít Albániában. Zsivity Tímea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének munkatársa az InfoRádióban elmondta, a menekültközpontok Tiranától 70 kilométerre épültek meg, az egyik közvetlenül a tengerparton helyezkedik el. A két menekültközpontban évente 36 ezer illegális bevándorlót kívánnak elhelyezni, azokat, akiket az olasz haditengerészet vagy a parti őrség a tengeren elfog, mielőtt elérnék az olasz partokat. A térség szakértője azonban felhívta arra a figyelmet, hogy nem kerülhetnek az albániai táborba a fogyatékkal élők, terhes nők, gyermekek és más kiszolgáltatott társadalmi csoportba tartozó személyek.

Az ötéves program Olaszországnak 670 millió eurójába kerül, a menekülttáborokat az olasz fegyveres erők műszaki alakulatai építették ki, és a központok területén olaszok dolgoznak majd.

"Az illegális bevándorlók a tábor területét nem hagyhatják el, kizárólag az eljárás lefolyásának ideje alatt tartózkodhatnak Albániában. Akik menedékjogot nyernek, visszakerülnek Olaszországba, és velük az olasz hatóságok foglalkoznak tovább velük, míg az elutasítottakat visszaküldik a származási országaikba" – mondta Zsivity Tímea.

A szakértő azt is kiemelte, hogy az albán lakosság nem fogadta örömmel a megállapodást és a menekülttáborokat, mert attól tart, hogy a kialakult helyzet negatívan befolyásolhatja az ország turizmusát és a közbiztonságot. Albánia gazdaságának az egyik alappillére az idegenforgalom, a lakosság zöme ebből él Zsivity Tímea szerint. A biztonsági kockázatot abban látják a helyiek, hogy azok a menekültek, akiknek elutasítják a kérelmüket, szökést próbálhatnak meg, hogy az Európai Unió területére jussanak. A szakértő emlékeztetett, hogy sikeres szökés esetén a montenegrói határ alig hetven kilométerre van, és a 172 kilométer hosszú határszakaszt egyébként sem könnyű ellenőrizni. Így viszont Zsivity Tímea szerint félő, hogy megromlanak a montenegrói–albán jószomszédi kapcsolatok is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×