Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
312.75
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
March 29, 2011 - The guided missile destroyer USS Barry (DDG-52) launches a Tomahawk cruise missile from the Mediterranean Sea in support of Operation Odyssey Dawn.
Nyitókép: Getty Images/Stocktrek Images

Tálas Péter: ismét érzékelhetők hidegháborús jelenségek Oroszország és a NATO között

Az Egyesült Államok és a NATO elrettentési stratégiájának a része lehet, hogy Washington 2026-tól a hidegháború óta először ismét olyan fegyverrendszereket telepíthet Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap az orosz haditengerészet napja alkalmából, Szentpéterváron tartott beszédében arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, akkor Oroszország hasonló rakétákat fog a Nyugattól lőtávolságban állomásoztatni. Az orosz államfő közölte: az amerikaiak tervezett lépésükkel a hidegháborúhoz hasonló rakétaválság kirobbantását kockáztatják.

Tálas Péter azt mondta az InfoRádióban, hogy Vlagyimir Putyin beszéde az orosz stratégiai kommunikáció része, amelynek célja a németországi rakétatelepítések megakadályozása vagy lassítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az orosz elnök egyoldalú amerikai lépésnek akarja feltüntetni a kezdeményezést.

A szakértő emlékeztetett, hogy Oroszország tavaly atomfegyvereket telepített Fehéroroszországba, és hasonló rakétáik vannak a kalinyingrádi körzetben, a Krímben, valamint az Ukrajna körüli háborús övezetben is.

Az Egyesült Államok 2019-ben lépett ki abból az 1987-ben kötött megállapodásból, amely megtiltotta a közepes hatótávolságú földi fegyverek telepítését és bevetését. Tálas Péter közölte: Washington a következő években olyan SM–6 rakétákat, Tomahawk cirkálórakétákat és fejlesztés alatt álló hiperszonikus fegyvereket telepíthet németországi területekre, melyeknek

a hatótávolsága lényegesen nagyobb a jelenleg Európa-szerte rendelkezésre álló fegyverekénél.

A szakértő úgy véli, ez a lépés az Egyesült Államok és a NATO elrettentési stratégiájának a része, aminek elsősorban az a célja, hogy megakadályozza Oroszországot abban, hogy adott esetben a védelmi szövetség európai tagállamait fenyegető magatartást tanúsítson.

Az egyetemi docense arról is beszélt, hogy „ma már bizonyos hidegháborús jelenségek” jellemzik Oroszország és a NATO viszonyát. Mint fogalmazott, ez annak a következménye, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Tálas Péter szerint valószínűleg nem érte meglepetésként Vlagyimir Putyint az amerikaiak mostani kezdeményezése. Az is elképzelhető, hogy a németországi telepítéssel elsősorban

azt akarják elérni az amerikaiak, hogy az orosz vezetés üljön le tárgyalni, ennek azonban a szakértő szerint csekély a valószínűsége.

Tálas Péter szerint a nyolcvanas években két katonai szövetség állt szemben egymással. Ma nincs ilyen felosztás, Oroszország „viselkedik agresszíven”, ezzel szemben a NATO nem fenyegeti sem Oroszország, sem a putyini rendszer létét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×