Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára beszél az érettségi eredményekről, a pedagógusképzésről, illetve a pedagógus teljesítményértékelésről tartott sajtótájékoztatón a Belügyminisztériumban 2024. július 30-án.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Bukás 1 százalék, jegyátlag 3,8 - Rengeteg számot közzétett a kormány az érettségiről

Az Oktatási Hivatal (OH) által hétfőn közzétett adatok alapján megállapítható, hogy az érettségi vizsgaidőszak eredményesen zárult, az új rendszer jól működött - közölte a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Maruzsa Zoltán ismertetése szerint több mint 3000 bizottság előtt mintegy 112 ezren tettek érettségi vizsgát, és a különböző tantárgyakból telesített csaknem 400 ezer vizsga közül több mint 60 ezer emelt szintű volt.

Az államtitkár megnyugtatónak nevezte, hogy az osztályzatok 3,8-as átlaga az elmúlt évek átlagának megfelelő, kiemelve, hogy a vizsgarendszerben történő tartalmi változások miatti előzetes félelmek alaptalannak bizonyultak.

Hangsúlyozta, hogy az idei érettségi vizsgáknak két újdonsága is volt; egyrészt, hogy azok a 2020-ban módosított alaptanterv, illetve az akkor kialakított új vizsgaszabályzat alapján zajlottak, másrészt a technikumban, illetve a szakgimnáziumban a diákok majd csak a 13. évfolyam végén vizsgáznak a szakmai tárgyakból, így érettségi bizonyítványukat is akkor kapják meg.

Az államtitkár elmondta, hogy azon diákok közül, akik idén fejezték be a 12. évfolyamot, nagy tömegben tettek előrehozott érettségi vizsgákat az úgynevezett közismereti tantárgyakból.

A bukások 0,99 százalék aránya sem tért el az előző évek átlagától, ezt a számot az államtitkár elenyészőnek nevezte.

Maruzsa Zoltán külön kiemelte az angol és a német nyelvből tett érettségi vizsgák átlagos eredményeinek több mint 10 százalékos javulását, hozzáfűzve, hogy a többi tantárgy eredményei esetében jelentős statisztikai változásokra nem került sor.

Az államtitkár összességében nagyon jónak nevezte az elért eredményeket és a diákoknak, illetve az őket felkészítő pedagógusoknak egyaránt köszönetet mondott.

Maruzsa Zoltán az idei felvételi eredményekre kitérve a köznevelés szempontjából fantasztikusnak, a pedagógus pálya egyfajta indikátorának nevezte, hogy az összes felvett, mintegy 90 ezer leendő hallgató 14 százaléka, összesen 12 759 diák ősszel pedagógusképzésen kezdi meg tanulmányait. Kiemelte, hogy ezzel a pedagógusképzés Magyarországon a második legnépszerűbb képzési területté lépett elő, ami azt jelenti, hogy többen nyertek felvételt pedagógusképzésre, mint műszaki, orvosi, jogi, vagy informatikai területre.

A 2001 óta zajló központi felvételik során még soha nem vettek fel ennyi hallgatót pedagógusképzésre, az általános eljárás során, az idei szám az eddigi legmagasabb, 2009-es számnak is több mint a duplája - hangsúlyozta.

A felvettek közül 2296-an óvodapedagógus szakra, 1324-en tanító szakra, 4908-an tanárképzésre, 3325-en pedig új rövid típusú képzésekre léptek be, ők már rendelkeznek korábbról előtanulmányokkal, nekik kettő, három, illetve négy féléves átképzést kell teljesíteniük - sorolta az államtitkár.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az úgynevezett ráépülő képzések 2022 óta nem számítanak bele a 12 államilag finanszírozott félévbe, vagyis ezen képzések továbbra is ingyenesek.

Maruzsa Zoltán azt hangsúlyozta, hogy ez a képzési rendszer, az oktatás ingyenessége, illetve a pedagógus béremelések nagyban hozzájárultak a jelentkezők számának markáns növekedéséhez.

Az államtitkár a munkaerő iránti igény szempontjából is örömtelinek nevezte, hogy 1400 hallgatót vettek fel természettudományi szakra és külön kiemelte, hogy több mint kétszázan nem a hagyományos, hanem az integrált, úgynevezett természettudomány-környezettan szakot választották. Ezek a képzések a természettudományok bármely területére felvértezik a hallgatókat - hangsúlyozta.

A pedagógusképzésre felvettek közül, 2374-en gyógypedagógia szakon kezdik meg tanulmányaikat, ezzel pedig a köznevelésben dolgozó több mint tízezer gyógypedagógus utánpótlása is biztosított - tette hozzá.

Az államtitkár a közelgő új tanévre való felkészülés fontos állomásaként említette, hogy az OH tavasszal kifejlesztett közel kétszáz új tankönyvet illetve munkafüzetet - ezek közül 25 okos tankönyv -, így az iskolák a tankönyvjegyzéken szereplő összesen több mint 2200 tankönyv közül rendelhettek. A tankönyvek kiszállítása augusztus 1-én indul - ismertette.

Kiemelte, hogy több mint 80 ezer rászoruló tanuló kap tanszercsomagot, ezeket a tanévkezdést követő első héten kapják majd meg az érintettek, a projekt gazdája a Klebelsberg Központ.

Maruzsa Zoltán fontos változásként szólt a pedagógus-teljesítmény értékelés elindulásáról, amellyel az új pedagógus-életpálya törvény részeként a kormány szándéka szerint azt a többletteljesítményt, illetve teljesítménybeli különbséget szeretnék láttatni és elismerni, amely az egyes pedagógusok munkája között felmerülhet. Elmondta, hogy ez a rendszer egy miniszteri rendeletnek megfelelően szeptember elsejétől kötelező jelleggel minden iskolában és óvodában elindul, előkészületei pedig egy informatikai támogató rendszer elindításával már meg is kezdődtek.

Ez a kréta rendszeren belül egy új teljesítményértékelési modult jelent, ahol az intézmények igazgatói már megkezdték az egyéni teljesítménycélok rögzítését.

A rendszer július közepe óta nyitott, a hozzáférést az igazgatók megkapták, a teljesítmények meghatározásának végső határideje szeptember 30., az értékelésre pedig majd a tanév végén kerül sor - ismertette.

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy a rendszerben a pedagógusokat az intézményigazgatók, az ő munkájukat pedig a fenntartók értékelik.

A kormány ettől az új rendszertől az oktatás eredményességének további javulását várja és a rendszer bevezetésével az a szándék is megvalósul, hogy a teljesítményeknek nagyobb szerepe legyen a bérek alakulásában is - jegyezte meg az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×