eur:
392.73
usd:
354
bux:
72274.85
2024. szeptember 5. csütörtök Lőrinc, Viktor

Kevesebb titkosszolgálat lesz

Öt helyett három titkosszolgálat működne a jövőben Magyarországon - adta hírül a köztévé. Tervek már készültek arról, hogy a három polgári és a két katonai intézmény közül melyeket kellene összevonni, döntés azonban még nem született.

Jelenleg öt titkosszolgálat működik Magyarországon, három polgári és két katonai.

A polgáriak közül az első a Nemzetbiztonsági Hivatal.Ez a belső biztonságot veszélyeztető cselekményekkel foglalkozik, kémelhárítást végez, ellenőrzi, illetve megfigyeli a bevándorlókat és a szélsőséges csoportokat.

Szintén polgári titkosszolgálat az Információs Hivatal. Ez külföldön gyűjt információkat, fő feladata a Magyarország elleni titkosszolgálati tevékenységek felderítése, és a terrorizmus, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Õk látják el a fontosabb külföldi létesítmények biztonsági védelmét is.

A harmadik polgári titkosszolgálat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, amely egy szakértőkkel dolgozó szolgáltató szervezet.

Õk működtetik a rejtjelező és lehallgató berendezéseket, biztosítják a fontos iratok védelmét, és elvégzik a szakszolgálat hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését.

Nem polgári titkosszolgálat a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal.

A Katonai Felderítő Hivatal békeidőben a kormányzat és a Honvéd Vezérkar munkájához szükséges információkat szerzi be külföldön.

A Katonai Biztonsági Hivatalnak az a feladata, hogy külföldi terrorcsoportok ne veszélyeztessék Magyarországot, speciális munkájuk pedig a katonai objektumok biztosítása.

A titkosszolgálatok átalakítására eddig két terv született. Az első szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalt összevonnák a polgári hírszerzéssel, a katonai elhárítással, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával. Külön maradna a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Felderítő Hivatal.

A másik tervben a három polgári szolgálatot, a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot vonnák eggyé és speciális feladatai miatt külön maradna a két katonai szolgálat: a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal - tudta meg a Magyar Televízió.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter szerint az év végéig kerülhet

{{keretes_cim}}

A tervek szerint az öt titkosszolgálatból négyet összevonnak; erről még idén megszülethet a törvény - mondta el az InfoRádiónak az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista alelnöke. Tóth Károly szerint az átalakításra a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyabbá tétele miatt van szükség.

Hangsúlyozta: nem csökkentenék a szolgálatok támogatását, így az összevonás létszámleépítéssel sem járna, legfeljebb vezetői szinten. Sőt az elemző, értékelő csoportot még meg is erősítenék - közölte Tóth Károly.

a kormány elé a polgári és a katonai titkosszolgálatok jövőjéről szóló javaslat, amelyet a kancelláriaminiszter, az igazságügyi és rendészeti, valamint a honvédelmi miniszter közösen készít el.

Az InfoRádió megkereste a honvédelmi tárcát, a minisztérium azonban nem nyilatkozott.

Szekeres Imre egy korábbi sajtóbeszélgetésen rámutatott, hogy az átalakítás nem megy az ellenzék nélkül, mert a döntéshez kétharmados többség szükséges.

A közszolgálati televízió hírműsorában Cseri Ferenc volt hírszerzési igazgató elmondta, hogy Magyarország olyan missziókban vesz részt a világ különböző pontjain, amelyek növelik az ország fenyegetettségét.

Ez nem a Mata Harik korszaka

A titkosszolgálatokat valóban a terrorizmus miatt kell átalakítani, az ugyanis nem ismeri sem az országok, sem az egyes szervezetek határait - mondta el az InfoRádió által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő. Deák Péter azt mondta: a terrorizmus ellen az egyetlen alapvető eszköz az információszerzés.

Hangsúlyozta: ez nem csak a hírek megszerzését jelenti. Azokat igazolni is kell. A terrorizmus egyik eszköze ugyanis a dezinformáció. Emellett az információelemzésre kell nagy hangsúlyt fektetni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.05. csütörtök, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
KT-elnök: az infláció hosszú árnyéka az államadósságnál is látszik

KT-elnök: az infláció hosszú árnyéka az államadósságnál is látszik

A gazdasági kihívásokkal küzdő magyar gazdaság egyik legfőbb problémája az államadósság, amely évtizedek óta meghatározza az ország gazdaságpolitikáját. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya évtizedek óta a 70% körül mozog, és a jövőben is kulcskérdés lesz, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni ezt a mutatót. A magyar Alaptörvényben az államadósság kívánatos szintje 50%-ban van meghatározva, de a gazdasági helyzet és a globális környezet nem kedvez a cél elérésének – mondta el Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×