Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 15. vasárnap Kristóf

Kitüntetési botrány: mi áll az államfő lépése mögött?

Miért és kit tüntetnek ki március 15-én? A vita azután robbant ki, hogy a köztársasági elnök, Sólyom László három, a rendszerváltás előtt tevékenykedő személyiség kitüntetését kifogásolva alkotmányértelmezési kéréssel fordult az Alkotmánybírósághoz. Az egyik feltételezett érintett, a bősi vízlépcsőt tervező Mosonyi Emil lánya az InfoRádióban úgy vélte: édesapja esetében nem politikai ok áll az államfő lépése mögött. Közben a Fidesz felszólította a kormányfőt: vonja vissza a kifogásolt személyek jelölését.

Az InfoRádiónak exkluzív interjút adott Mosonyi Emil lánya, aki a kitüntetési vita kapcsán maga jelentkezett szerkesztőségünknél. Õ úgy véli, édesapja esetében politikai oka nem lehet annak, hogy a köztársasági elnök ellenzi a kitüntetést.

Dr. Horváth Lórándné dr. Mosonyi Magda az InfoRádiónak elmondta: 95 éves édesapja 1964 óta Németországban él. Súlyos beteg, egy műtét után kórházban ápolják, és nem tud arról, hogy kitüntetését vita övezi hazájában.

Mosonyi Magda: személyes ellenérzés

Mosonyi Emil lánya elmondta: édesapja nemzetközileg elismert szakember, aki Karlsruhéban él, az ottani műszaki főiskola, később műszaki egyetem professzora és egy kutatóintézet igazgatója, valamint a Nemzetközi Hidrológiai Társaság elnöke volt.

"A köztársasági elnök úr, ha jól tudom, környezetvédőként a Duna Kör alapító tagja volt. Nyilvánvalóan személyes ellenérzés lehet döntésének oka, hiszen politikai nem lehet" - vélekedett Dr. Horváth Lórándné dr. Mosonyi Magda, aki elmondta: egyelőre nem tudja, közlik-e édesapjával, hogy milyen vita alakult ki Magyarországon kitüntetése körül.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter közleménye szerint "Széchenyi-díjat vehet át (...) Dr. Mosonyi Emil nyugalmazott professzor emeritus, a vízgazdálkodás területén hosszú időn át végzett tevékenysége, oktató munkája, életútja elismeréseként, 95. születésnapja alkalmából".

Fidesz: a kormányfő vonja vissza a jelölést!

A Fidesz azt várja a miniszterelnöktől, hogy vonja vissza az államfő által kifogásolt három személy kitüntetésre való jelölését. A nagyobbik ellenzéki párt szóvivője neveket nem említve úgy fogalmazott: "Ezek (az emberek) Gyurcsány Ferenc példaképei" - mondta Selmeczi Gabriella, aki szerint a miniszterelnök a 80-es évek eladósodás, csőd közeli állapotát akarja visszahozni.

Az ellenzéki politikus hozzátette: "az lenne a bátor, ha (a miniszterelnök) kiállna és megmondaná nyíltan, hogy vissza akarja állítani az egypártrendszert, az 1990 előtti rendszert".

Az Alkotmánybírósághoz fordult az államfő

A köztársasági elnök hétfőn fordult alkotmányértelmezési kéréssel az Alkotmánybírósághoz. Sólyom László három, a rendszerváltás előtt tevékenykedő személyiség március 15-ei kitüntetését kifogásolta. Az államfő közleményében jelezte: azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg: megtagadhatja-e adott esetben a kitüntetés adományozását.

Az InfoRádió értesülése szerint a köztársasági elnök Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettese, Marjai József, egykori miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil, a bősi vízlépcső tervezője ellen emelt kifogást.

{{keretes_cim}}

Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnöke, a Kádár-rendszerben a gazdaság egyik első számú irányítója. Az Állami-díjas közgazdász 1918. szeptember 4-én született, Budapesten. Az IMF magyarországi kormányzója 1982-88, 1985-90 országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja. A nevével fémjelzett gazdaságpolitikai korszak végén, 1989-ben az államadósság 21 milliárd dollár volt. A rendszerváltozás után kereskedelmi bankok tanácsadójaként dolgozott. A Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozza neki, Magyarország nemzetközi pénzügyi kapcsolatrendszerének kiépítése, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében végzett munkássága elismeréseként.

Marjai József tíz éven át, 1978 és 1988 között volt miniszterelnök-helyettes. A karrierjét 1948-ban kezdő külügyér először berni, majd prágai, belgrádi és végül moszkvai nagykövet volt. A 70-es, 80-as években, kormánytagként elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozott és Kádár János egyik legfőbb bizalmasának számított. 1976 és 1989 között az MSZMP KB tagja volt, 1989-ben a Budapest-Bécs világkiállítás tárcaközi előkészítő bizottságának vezetője. Életútja elismeréseként kapja a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést. Sólyom László, köztársasági elnök okfejtése szerint Marjai József a rendszerváltozás óta nem folytatott olyan tevékenységet, ami a legmagasabb rangú állami kitüntetésre érdemessé tenné őt.



Batiz András kormányszóvivő hétfőn azt mondta: a kabinet azt a listát terjeszti az államfő elé, amelyet a Széchenyi-díj illetve a Kossuth-díj Bizottság, valamint a szakmai és civil szervezetek állítottak össze.


KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Kritikus pillanatban mutatott gyengeséget Európa legerősebb hatalma – Összeomlás szélére került a jól bevált stratégia?

Kritikus pillanatban mutatott gyengeséget Európa legerősebb hatalma – Összeomlás szélére került a jól bevált stratégia?

Vékony jégen táncol Friedrich Merz német kancellár, amikor az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított háborújáról van szó: egyrészt fél nyíltan szembemenni szövetségeseivel, másrészt viszont nem hagyhatja figyelmen kívül a nemzetközi jogot, illetve a német közvéleményt, amely határozottan az iráni háború ellen van. Bár a német kormány feje kezdetben még Washington és Jeruzsálem partnerének mutatkozott, néhány napja már kritikus kijelentéseket is kénytelen volt tenni. Merz eközben Spanyolországból is támadásokat kapott, mivel Donald Trumppal történt találkozóján nem szólt semmit az amerikai elnök Madridot érintő durva megjegyzéseire.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×