Infostart.hu
eur:
366.88
usd:
316.47
bux:
148402.98
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
hőség kánikula strand nyaralás medence fürdő napozás fürdőruha pihenés relaxáció lazítás
Nyitókép: Peter Cade/Getty Images

Így (nem) nyaralt a magyar: döbbenetes adatok Európából

Nem nyaral a magyarok 43 százaléka, miközben a Spanyolországban élők 33 százaléka, a franciák és a németek csaknem negyede nem engedheti meg magának az egyhetes vakációt – állapította meg az uniós utazási trendeket vizsgálva az Eurostat. Néhány tagállam Magyarország mögé került a most publikált listán.

Az Eurostat becslései szerint 2023-ban a 16 év felettiek körülbelül 29 százaléka nem engedhetett meg magának egy egyhetes utazást – írja az Euronews Business cikke alapján a vg.hu.

Az uniós polgárok 38 százaléka egyáltalán nem ment el az év során nyaralni. Arra nem tér ki a statisztika, hogy ennek minden esetben financiális okai voltak-e.

Az egy évvel korábbi adat szerint 2022-ben az EU 15 éves és annál idősebb lakosságának 62 százaléka legalább egyszer elutazott otthonából szabadidős céllal egynél több napig tartó nyaralásra.

A felmérésből kiderül, hogy a hollandok 84 százaléka, a luxemburgiak 83 százaléka és a finnek 81 százaléka nyaralt legalább egyszer 2022-ben.

2023-ban a román polgárok 60 százaléka nem ment nyaralni, míg a bolgárok 44 százaléka nem utazott.

A magyarok 43 százaléka nem volt legalább egyhetes nyaraláson.

A turisztikai nagyhatalomnak számító Spanyolországban a lakosság 33 százaléka nem engedheti meg magának az egyhetes nyaralást.

Olaszországban ez az összesített érték 32 százalék, míg Franciaországban és Németországban 25, illetve 23 százalék.

Az EU-n kívüli, de európai országként Norvégia áll a spektrum másik végén, ott az emberek mindössze 7,9 százaléka van akadályozva gazdaságilag az utazásban.

Címlapról ajánljuk
Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Veszélyezteti a magyar iskolákat a szlovák oktatási törvény módosítása

Közel 760 ezer diák tért ma vissza az iskolapadokba Szlovákiában a két hónapos nyári szünet után, köztük több mint 57 ezer elsőssel. A 2026/2027-es tanévkezdés azonban az átfogó oktatási reformon túl komoly aggodalmakat és társadalmi feszültséget is hoz, különösen a szlovákiai magyar közösség számára.

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.01. kedd, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
A győzelem kapujában „Németország legveszélyesebb embere” – 1945 óta nem látott szélsőjobboldali áttörés jöhet

A győzelem kapujában „Németország legveszélyesebb embere” – 1945 óta nem látott szélsőjobboldali áttörés jöhet

Vasárnap tartományi választásokat tartanak a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban, ahol a közvélemény-kutatások szerint egy szélsőjobboldali párt a második világháború óta először szerezheti meg az abszolút többséget egy német tartományban. Az AfD sikerét a keletnémet nosztalgiára, a bevándorlásellenességre és a Nyugattal szembeni neheztelésre építi, miközben listavezetőjét, a mindössze 35 éves Ulrich Siegmundot a Der Spiegel „Németország legveszélyesebb emberének” nevezte. Az AfD győzelme esetén is kérdéses a kormányalakítás, mivel egyetlen másik párt sem hajlandó koalícióra lépni vele – abszolút többség híján akár patthelyzet is kialakulhat. Szász-Anhalt ráadásul csak a kezdet: szeptemberben újabb keletnémet tartományi választások következnek, amelyek komoly próbatétel elé állítják Friedrich Merz kancellárt és kormányát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×