Cseh régészek 1,4 millió éves kőszerszámokat találtak a kárpátaljai Királyháza közelében, a mai Nyugat-Ukrajnában. A legrégebbi eszközök kerültek elő, amelyek a Homo nemzetség tagjainak jelenlétét bizonyítják az európai kontinensen – írja az Economx a Nature magazin beszámolója alapján.

A mostani felfedezés igazi mérföldkőnek számít, ugyanis áthidalja a Kaukázus (körülbelül 1,85–1,78 millió évvel ezelőtt) és Délnyugat-Európa (körülbelül 1,2–1,1 millió évvel ezelőtt) közötti térbeli és időbeli szakadékot. A régészeti eredmények, kutatások többek közt az igazolják, hogy Európát keletről gyarmatosították, a korai homininok kihasználták a meleg interglaciális (jégkorszakok közötti) időszakokat, hogy magasabb szélességi körökre és kontinentális területekre – például Királyházára – szétszóródjanak – jóval a középső pleisztocén átmenet előtt.

A tanulmány és a megtalált kőszerszámok alapján tehát a legrégebbi ismert európaiak valószínűleg Királyházán éltek, ahol az 1970-es évek óta végeznek kutatásokat a régészek.

A helyi kőbányából vulkáni köveket nyertek ki, eddig összesen több mint 90 ezret ástak ki.

A Homo sapiens körülbelül 300-500 ezer évvel ezelőtt jelent meg a Földön, ami a kutatók tájékoztatása szerint azt jelenti, hogy a most előkerült 1,4 millió éves szerszámokat unokatestvérük, a Homo erectus készítette. A Homo erectus nyaktól lefelé többé-kevésbé hasonlított a Homo sapiensre. A Homo nemzetség többi tagjával, az Australopithecusszal ellentétben, egyenesen futottak, így vélhetően vadászhattak is.

Nem lehet minden kétséget kizárva kijelenteni, hogy a Homo erectus volt a kőeszközök megalkotója, mivel nincs más bizonyíték a jelenlétükre ezen a területen.

Nem zárható ki, hogy más homininok is éltek itt, például a Homo habilis vagy a két faj valamely hibridje.

„Úgy gondoljuk, nagyon hasonlított azokhoz az emberekhez, akiknek maradványait a grúziai Dmanisziben találták. Alacsonyabb termetűek voltak, kisebb agyúak. Valószínűleg a Homo habilis és a Homo erectus hibridje” – magyarázta Roman Garba cseh régész egy 1,8 millió éves, Grúziában talált leletre utalva.

Királyházára a jégkorszakok között érkeztek emberek. A növényi pollen elemzése azt mutatja, hogy ekkor nőtt itt szil, gyertyán és luc. A település a mainál száz méterrel magasabban folyó Tisza partján terült el.

A lakosok a közelben – olyan helyeken, ahol vulkáni eredetű kőzetek emelkedtek a felszínre – jó minőségű anyagot találtak kőeszközök készítéséhez.

A kutatási eredmények ismeretében Királyházát nemcsak Európa legrégebbi emberi jelenléti pontjaként azonosították, hanem a legészakibb területként is, ahol a Homo nemzetség képviselői előfordultak. Igaz lehetséges, hogy még északabbra is eljutottak. A Nature magazin szerint azonban nehéz lesz bizonyítékot találni erre. Királyháza ugyanis nagyon közel található a jégtömegek legdélibb határához, a visszavonuló gleccser pedig valószínűleg elpusztította a korábbi települések nyomait.