Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.4
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Izraeli katonák palesztinok vesznek őrizetbe a ciszjordániai Túl-Karm közelében lévő Nur al-Samszban végrehajtott rajtaütés közben 2024. január 3-án. Palesztin források szerint az előző nap kezdődött művelet során hatan megsérültek. A Hamász fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Alaa Badarneh

Donald Trump súlyos kijelentést tett Ciszjordániáról

Donald Trump közölte: az Egyesült Államok nem engedni, hogy Izrael területéhez csatolja Ciszjordániát.

Az Egyesült Államok nem fogja megengedni, hogy Izrael területéhez csatolja Ciszjordániát – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök. Az elnök a Fehér Házban újságírók előtt fejtette ki véleményét arról a lehetőségről, hogy Izrael annektálja a Palesztin Hatóság által irányított területet.

Donald Trump korábban telefonon egyeztetett Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, a megbeszélésről úgy nyilatkozott, hogy előrelépés történt a gázai kérdésben.

Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, az ENSZ Közgyűlésének általános vitáján videóüzenetben szólalt fel csütörtökön, és azt kérte az amerikai elnöktől, hogy segítsen a békét megteremteni, ugyanakkor Izraelt népirtással vádolta. A palesztin politikus azt hangoztatta, hogy az általa vezetett szervezet 1988-ban és 1993-ban már elismerte Izrael jogát a létezéshez, és ez az álláspont változatlanul érvényes.

Mahmud Abbász egyben kifejezte azt az igényt, hogy a Palesztin Hatóság teljes jogú tagsághoz jusson az ENSZ-ben, miután a héten több nyugat-európai állam elismerte a palesztin államiságot.

A Palesztin Hatóság elnöke ezért fordult videóüzenetben az ENSZ Közgyűlésére összegyűlt állami vezetőkhöz, mert az Egyesült Államok külügyminisztériuma elutasította, hogy vízumot adjon ki számára, arra hivatkozva, hogy a palesztin területek kormányzásáért felelős szervezet támogatja a terrorizmust.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×