Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Mixed Palestine and Israel flag, three dimensional render, illustration
Nyitókép: daboost / Getty Images

Újabb ország ismeri el a palesztin államot

Málta hivatalosan is elismeri a palesztin államot a hétfőn New Yorkban tartandó ENSZ Közgyűlésen.

Robert Abela máltai miniszterelnök a hét végén már közzétett egy bejegyzést a Facebookon, ahol egy, a Gázai övezetbe eljuttatott máltai élelmiszersegéllyel kapcsolatban azt közölte, a szállítmányt „Málta a palesztin állam elismerésének előestéjén” küldte a térségbe.

A kormányfő történelminek nevezte a lépést, és hozzátette: Valletta továbbra is elkötelezett a régió békéje mellett.

Vasárnap az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Portugália jelentette be, hogy – a kétállami megoldás előmozdítása érdekében –, elismeri a palesztin államot, Franciaország és több más állam pedig várhatóan szintén hétfőn tesz hasonló bejelentést.

Málta régóta támogatja a palesztin államiságra irányuló törekvéseket, miközben Izraellel is diplomáciai kapcsolatokat tart fenn.

A néhai palesztin vezető, Jasszer Arafat özvegye, Szuha is élt egy ideig a szigeten.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő szerint nem lesz palesztin állam, és ezek a lépések nem a békét segítik elő, hanem jutalmazzák a terrorizmust.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×