A demokratikusan megválasztott Mohamed Bazoum elnököt Abdourahamane Tiani tábornok, az elnöki gárda volt parancsnoka helyezte házi őrizetbe, és saját magát kiáltotta ki államfőnek július 26-án. A Burkina Fasó-i és a mali puccshoz hasonlóan a múlt heti nigeri államcsínyt is növekvő franciaellenes hangulat övezte, egyes nigeriek a belügyekbe való beavatkozással vádolják az egykori gyarmattartót.
A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) vasárnapi határidőt szabott a háziőrizetben tartott Mohamed Bazoum nigeri elnök szabadon engedésére és hivatalába történő visszahelyezésére, ellenkező esetben a juntának katonai beavatkozással kell szembenéznie.
Wassim Nasr újságíró, a Soufan Center vezető kutatója az Associated Press hírügynökségnek most arról beszélt, hogy Niger új katonai juntája a Wagner orosz zsoldoscsoport segítségét kérte, mivel közeledik a határidő, ameddig szabadon kellene engedniük az ország leváltott elnökét. A Magyar Nemzet szemléje szerint az újságíró elmondta: a puccs egyik vezetője, Salifou Mody tábornok a szomszédos Maliban tett látogatása során találkozott a Wagner csoport egyik emberével, és ő kérte a zsoldosok segítségét. Az újságírónak három mali forrás és egy francia diplomata is megerősítette a találkozót.
"Szükségük van a Wagnerre, mert az lesz a garanciájuk a hatalom megtartására"
– fogalmazott Nasr, hozzátéve, hogy tudomása szerint a Wagner csoport megfontolja a kérést.
Arra, hogy a puccsista vezetők kapcsolatban állnak a Wagner orosz zsoldoscsoporttal, már a megbuktatott elnök, Mohamed Bazoum is felhívta a figyelmet, amikor véleménycikkben kérte a nyugati hatalmak támogatását az alkotmányos rend helyreállításához.
A puccsot támogató tüntetők pedig többször is orosz jelszavakat skandáltak, orosz zászlóval vagy arra emlékeztető feliratokkal vonultak utcára.
![Niamey, 2023. augusztus 3.
A puccsistákat támogató tüntetés egyik résztvevője éljen az Afrikai Egyesült Államok, Niger, Mali, Burkina Faso jelentésű feliratot mutat a nigeri fővárosban, Niameyben 2023. augusztus 3-án. A tüntetők a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által bevezetett szankciók ellen tiltakoztak és a francia haderő kivonását követelték az országból. A katonai hatalomátvételt július 26-án hajtották végre Nigerben.
MTI/EPA/Issifou Djibo](/images/site/articles/inline/2023/08/1691317510-eFj8QL0k3_md.jpg)
A múlt szerdán puccsot elkövető nigeri katonai vezetés pénteken bejelentette, hogy menesztette az előző kormány néhány kulcsfontosságú poszton szolgáló nagykövetét, és arra figyelmeztette a nigeri állampolgárokat, hogy
legyenek éberek a külföldi hadseregek és kémek megjelenésével kapcsolatban.
A nigeri államcsínyt követően az új katonai vezetéssel folytatott tárgyalások sikertelensége Washington és szövetségesei utolsó jelentős biztonsági partnerországának nemzetközi elszigetelődését eredményezte a Száhel-övezetben.
A Szaharától délre fekvő hatalmas térséget a szélsőséges iszlamista szervezetek az elmúlt években a globális terrorizmus új központjává tették.
A Nigerben történt katonai puccs miatt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint az afrikai térségben kialakulhat egy több országot érintő háborús konfliktus.
(A nyitóképen: A puccsot végrehajtó Amadou Abdramane ezredes egyik támogatója az orosz zászló színeit viselő táblával a kezében Niger fővárosában, Niameyben 2023. augusztus 3-án. A táblán lévő felirat jelentése: "Sokáig éljen Oroszország, sokáig éljen Niger és a nigeriek".)