Infostart.hu
eur:
355.21
usd:
307.54
bux:
134718.05
2026. június 9. kedd Félix
A német Maya R., az antifa per negyedrendû vádlottja érkezik büntetõperének tárgyalására a Fõvárosi Törvényszéken 2026. február 3-án. A vádlottat négyrendbeli, részben társtettesként, részben bûnsegédként, bûnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés kísérlete és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés kísérlete miatt nyolc év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerõs.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Antifa per: az ügyészség keményebb büntetést kér a vádlottakra

Benyújtotta a lára az ügyészi fellebbezést az úgynevezett antifa ügyben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, amely mindhárom vádlott büntetését súlyosbítaná – közölte a főügyészség szóvivője.

Csiha Gábor elmondta, hogy az elsőfokú ítélet után bejelentett, súlyosbításra irányuló fellebbezést fenntartva nyújtották be indítványukat a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblára, a 2023 februárjában végrehajtott utcai támadások miatt indult büntetőperben.

A főügyészség a Fővárosi Törvényszék február 4-én kihirdetett elsőfokú ítéletében bűnszervezetben való részvétel bűntette miatt két év - öt év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélt német Anna M. harmadrendű vádlott esetében letöltendő, egyben két évnél hosszabb időtartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A négyrendbeli - két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként - bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete, valamint bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt nyolc év fegyházbüntetésre ítélt német Maja T. esetében az ügyészség hosszabb időtartamú szabadságvesztés kiszabására tett indítványt.

Ugyanezt indítványozták a háromrendbeli, társtettesként, bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt hét év fegyházbüntetésre ítélt olasz Gabriele M.-mel szemben is.

Az ügy elsőrendű vádlottjával, az olasz Ilaria Salisszal szemben szünetel az eljárás, mivel 2024-ben európai parlamenti képviselőnek választották, így mentelmi jog védi. A másodrendű vádlott német Tobias E.-t már korábban elítélték, jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll Németországban.

A vádirat szerint a vádlottak egy szélsőséges baloldali szervezet tagjaiként korábban úgy döntöttek, hogy erőszakkal veszik fel az ideológiai harcot a szélsőjobboldali szimpatizánsokkal szemben, és szervezett támadásokat követnek el általuk kiválasztott, szélsőjobboldaliként azonosított vagy annak vélt személyekkel szemben. A 2018. október és 2020. február közötti, Németországban végrehajtott akciókat követően 2022-ben elhatározták, hogy hasonló erőszakos támadásokat követnek el Budapesten is. A támadásokat a Becsület Napja elnevezésű esemény idejére, 2023. február 11-ére, illetve az azt megelőző, valamint azt követő napokra tervezték.

A vádlottak 2023. február 9. és 11. között öt támadást hajtottak végre Budapesten, amelyben kilencen sérültek meg. Az első támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik támadás február 10-én a Gazdagréti téren, valamint a Bank utcában, az ötödik pedig február 11-én, az I. kerületi Mikó utcában történt. A sértettek között volt magyar és külföldi állampolgár is. Az áldozatok közül hatan súlyos, hárman könnyű sérüléseket szenvedtek.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×