Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
313.3
bux:
150240.38
2026. augusztus 27. csütörtök Gáspár
Vankó Csilla budapesti közgazdász, humánerőforrás-szakember muskátlikat gondoz a Bénó kertészet üvegházában, Arnóton, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) szervezésében idén másodjára megrendezett Vidék Kaland Program keretében. A program célja, hogy a városi és a vidéki életmód közelebb kerüljön egymáshoz, a városban élő fiatalok testközelből tapasztalják meg a gazdaságban dolgozók mindennapjait.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Mit ültessünk most és meddig még?

A tavalyi nehéz év után bizakodva tekintenek az idei dísznövényszezonra a hazai kertészetek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének körképe szerint a kereslet-kínálat visszatért a Covid előtti szintre, a választék összetétele azonban változott. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szárazságtűrő, kevesebb gondozást igénylő fajok és fajták. Kosztka Ernő, a szakmaközi szervezet elnöke beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Egyre nagyobb az igény a virágos növények iránt; az idei árak nem sokat változtak, az energiaárak mentén azonban már látszik: nincs pár száz forintos muskátli – mondta az InfoRádió megkeresésére Kosztka Ernő, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke.

Mint leszögezte: maradt a két véglet,

  1. klasszikus egynyári növény, büdöske, petúnia – a tavalyi árakon
  2. különleges növények magasabb esztétikai élménnyel, magas árakon.

„Két dolgot vettünk észre, egyrészt sokkal visszafogottabb a mennyiség. Korábban, 5-10 évvel ezelőtt egy átlagos család mondjuk muskátliból akár 50-100 darabot is vásárolt, és végigrakta a gangot. Ma már ez nem jellemző, a vásárlási szokásoknál most már egyre inkább tudatosult az az edukáció, ami az elmúlt években történt a klímaváltozás kapcsán, hogy az egynyári növények mellett egyre nagyobb igény van az úgynevezett évelő növényekre, amelyek hasonló díszértékkel bírnak, vagy még egyesek számára talán szebbek is” – részletezte Kosztka Ernő.

A szebb növények elsőre akár nagyobb kiadást is jelenthetnek, de hosszabb távon szerinte megéri a ráfordítás. A kompromisszum jegyében indult el az az irány, hogy kicsit kevesebbet vesznek az emberek, de próbálnak olyanokat, amelyek hosszabb távon megmaradnak.

A nagy vízigényű növényektől viszont egyértelmű tendencia az elfordulás, a kertészeti árudák maguk is hangsúlyozzák, hogy olyanok vegyenek muskátlit, fuksziát vagy petúniát, akik naponta tudják gondozni, és fellépett az az ajánlás is, hogy olyan növényt kell keresni (pozsgás növények, fűfélék, díszfűfélék), amelyek a klímaváltozásnak jobban ellenállnak, illetve jobban tűrik azt.

Klasszikusan a palántázás időpontja a fagyok utáni pillanat, de most még bőven időben van mindenki akár nyáron is, aki ilyet tervezne. Ha esetleg bejön még egy-két éjjeli fagy, akkor persze figyelni kell.

„Az évelő növények nagyon nagy része azért május végén, júniusban kezd díszíteni, akkor szoktuk eladni nagy részét, és nem beszélve például a díszfüvekről, amelyek most még nagyon kezdetleges állapotban van, nagyon sokszor május végén, június elején ültetik el a kert tulajdonosok” – mondta még Kosztka Ernő.

A cikk Tatár Tímea interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megvan a jelölt az NVVH élére, és egy pályázatot eredménytelennek nyilvánítottak
Bizottsági döntés

Megvan a jelölt az NVVH élére, és egy pályázatot eredménytelennek nyilvánítottak

Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága Unger Anna Rózát jelöli a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének. A bizottság csütörtöki ülésén arról is döntött, hogy nyomozati elnökhelyettesnek Tasnádi Katalint jelöli, a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra kiírt pályázatot azonban a meghallgatások után eredménytelennek nyilvánította.
Tisza-kormány: záporoznak a kormány döntései, megvan az elszámoltató biztos

Tisza-kormány: záporoznak a kormány döntései, megvan az elszámoltató biztos

Kétnapos rendkívüli ülést kezd csütörtökön az Országgyűlés: a nap napirend előtti felszólalásokkal indul, majd a képviselők döntenek a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, tárgyalják az Alkotmánybíróság működését érintő – az alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódó – törvénymódosításokat, valamint a szakképzési és egyes igazságügyi törvények módosítását. Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság csütörtök délelőtt tesz javaslatot a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőire, akikről pénteken titkos szavazással dönt a Ház. Közben a szerdai, tizenkét órán át tartó kormányülés több mint negyven napirendi pontjának döntéseiről is érkezhetnek részletek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×