Infostart.hu
eur:
355.21
usd:
307.54
bux:
134718.05
2026. június 9. kedd Félix
Vankó Csilla budapesti közgazdász, humánerőforrás-szakember muskátlikat gondoz a Bénó kertészet üvegházában, Arnóton, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) szervezésében idén másodjára megrendezett Vidék Kaland Program keretében. A program célja, hogy a városi és a vidéki életmód közelebb kerüljön egymáshoz, a városban élő fiatalok testközelből tapasztalják meg a gazdaságban dolgozók mindennapjait.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Mit ültessünk most és meddig még?

A tavalyi nehéz év után bizakodva tekintenek az idei dísznövényszezonra a hazai kertészetek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének körképe szerint a kereslet-kínálat visszatért a Covid előtti szintre, a választék összetétele azonban változott. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szárazságtűrő, kevesebb gondozást igénylő fajok és fajták. Kosztka Ernő, a szakmaközi szervezet elnöke beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Egyre nagyobb az igény a virágos növények iránt; az idei árak nem sokat változtak, az energiaárak mentén azonban már látszik: nincs pár száz forintos muskátli – mondta az InfoRádió megkeresésére Kosztka Ernő, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke.

Mint leszögezte: maradt a két véglet,

  1. klasszikus egynyári növény, büdöske, petúnia – a tavalyi árakon
  2. különleges növények magasabb esztétikai élménnyel, magas árakon.

„Két dolgot vettünk észre, egyrészt sokkal visszafogottabb a mennyiség. Korábban, 5-10 évvel ezelőtt egy átlagos család mondjuk muskátliból akár 50-100 darabot is vásárolt, és végigrakta a gangot. Ma már ez nem jellemző, a vásárlási szokásoknál most már egyre inkább tudatosult az az edukáció, ami az elmúlt években történt a klímaváltozás kapcsán, hogy az egynyári növények mellett egyre nagyobb igény van az úgynevezett évelő növényekre, amelyek hasonló díszértékkel bírnak, vagy még egyesek számára talán szebbek is” – részletezte Kosztka Ernő.

A szebb növények elsőre akár nagyobb kiadást is jelenthetnek, de hosszabb távon szerinte megéri a ráfordítás. A kompromisszum jegyében indult el az az irány, hogy kicsit kevesebbet vesznek az emberek, de próbálnak olyanokat, amelyek hosszabb távon megmaradnak.

A nagy vízigényű növényektől viszont egyértelmű tendencia az elfordulás, a kertészeti árudák maguk is hangsúlyozzák, hogy olyanok vegyenek muskátlit, fuksziát vagy petúniát, akik naponta tudják gondozni, és fellépett az az ajánlás is, hogy olyan növényt kell keresni (pozsgás növények, fűfélék, díszfűfélék), amelyek a klímaváltozásnak jobban ellenállnak, illetve jobban tűrik azt.

Klasszikusan a palántázás időpontja a fagyok utáni pillanat, de most még bőven időben van mindenki akár nyáron is, aki ilyet tervezne. Ha esetleg bejön még egy-két éjjeli fagy, akkor persze figyelni kell.

„Az évelő növények nagyon nagy része azért május végén, júniusban kezd díszíteni, akkor szoktuk eladni nagy részét, és nem beszélve például a díszfüvekről, amelyek most még nagyon kezdetleges állapotban van, nagyon sokszor május végén, június elején ültetik el a kert tulajdonosok” – mondta még Kosztka Ernő.

A cikk Tatár Tímea interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×