eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Különböző állampolgárságú emberek várakoznak egy francia katonai repülőgépre, hogy elszállításk őket Niamey nemzetközi repülőteréről 2023. augusztus 2-án. Az afrikai országban július 26-án végrehajtott katonai hatalomátvétel miatt számos ország kezdte meg az állampolgárainak a hazaszállítását.
Nyitókép: MTI/AP/Sam Mednick

Változott a helyzet Nigerben

Niger szerdán, egy héttel az országban lezajlott államcsíny után ismét megnyitotta légi és szárazföldi határait Mali, Burkina Faso, Algéria, Líbia és Csád felé.

A döntést a junta szóvivője, Amadou Abdramane ezredes jelentette be, hozzátéve, hogy egyúttal új kormányzókat neveznek ki Niger öt körzetének élére.

Nigerben katonák egy csoportja a múlt szerdán hajtott végre puccsot, és letartóztatta Mohamed Bazoum elnököt.

Az Abdourahamane Tiani tábornok, az elnöki gárda korábbi vezetője által irányított junta még vasárnap őrizetbe vette többek között a belügy- és a közlekedési minisztert, továbbá egy miniszterhelyettest.

Nem sokkal azt követően, hogy Tiani az ország vezetőjévé nevezte ki magát, a puccsisták felfüggesztették az alkotmányt.

Míg az érintett európai országok állampolgárai kimenekítése mellett döntött, az államcsínyt pedig az ENSZ, az Afrikai Unió és az Európai Unió is elítélte, a szomszédos Burkina Faso és Mali, ahol szintén katona junta van hatalmon, hétfő este szolidaritását fejezte ki a nigeri puccsistákkal.

Nyugat- és Közép-Afrikában hét katonai puccs volt az elmúlt három évben,

jelentős biztonsági kihívás elé állítva az amúgy is instabil Száhel-övezetet. A térségben garázdálkodik több olyan terrorszervezet, amely vagy az al-Kaidával, vagy az Iszlám Állammal áll kapcsolatban.

Az egykori francia gyarmat Niger, a világ egyik legszegényebb országa, a világ hetedik legnagyobb urántermelője.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×