Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Különböző állampolgárságú emberek várakoznak egy francia katonai repülőgépre, hogy elszállításk őket Niamey nemzetközi repülőteréről 2023. augusztus 2-án. Az afrikai országban július 26-án végrehajtott katonai hatalomátvétel miatt számos ország kezdte meg az állampolgárainak a hazaszállítását.
Nyitókép: MTI/AP/Sam Mednick

Változott a helyzet Nigerben

Niger szerdán, egy héttel az országban lezajlott államcsíny után ismét megnyitotta légi és szárazföldi határait Mali, Burkina Faso, Algéria, Líbia és Csád felé.

A döntést a junta szóvivője, Amadou Abdramane ezredes jelentette be, hozzátéve, hogy egyúttal új kormányzókat neveznek ki Niger öt körzetének élére.

Nigerben katonák egy csoportja a múlt szerdán hajtott végre puccsot, és letartóztatta Mohamed Bazoum elnököt.

Az Abdourahamane Tiani tábornok, az elnöki gárda korábbi vezetője által irányított junta még vasárnap őrizetbe vette többek között a belügy- és a közlekedési minisztert, továbbá egy miniszterhelyettest.

Nem sokkal azt követően, hogy Tiani az ország vezetőjévé nevezte ki magát, a puccsisták felfüggesztették az alkotmányt.

Míg az érintett európai országok állampolgárai kimenekítése mellett döntött, az államcsínyt pedig az ENSZ, az Afrikai Unió és az Európai Unió is elítélte, a szomszédos Burkina Faso és Mali, ahol szintén katona junta van hatalmon, hétfő este szolidaritását fejezte ki a nigeri puccsistákkal.

Nyugat- és Közép-Afrikában hét katonai puccs volt az elmúlt három évben,

jelentős biztonsági kihívás elé állítva az amúgy is instabil Száhel-övezetet. A térségben garázdálkodik több olyan terrorszervezet, amely vagy az al-Kaidával, vagy az Iszlám Állammal áll kapcsolatban.

Az egykori francia gyarmat Niger, a világ egyik legszegényebb országa, a világ hetedik legnagyobb urántermelője.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×