Infostart.hu
eur:
355.21
usd:
307.54
bux:
134718.05
2026. június 9. kedd Félix
A Hondius holland óceánjáró (j) érkezését várják a sajtó munkatársai a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife Granadilla de Abona városának teherkikötõjében 2026. május 10-én pirkadatkor. Május elején három utas – egy holland házaspár és egy német állampolgár – elhunyt az Atlanti-óceánon közlekedõ kirándulóhajón, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint hantavírus-fertõzésben. A WHO további öt fertõzöttrõl jelentett.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Miguel Barreto

Hantavírus: a Tenerifén kikötött óceánjáróról evakuált utasok között is találtak fertőzötteket

Egy francia és egy amerikai állampolgár tesztje lett pozitív.

Egy francia és egy amerikai állampolgár hantavírus-tesztje is pozitív lett azok közül az utasok közül, akiket vasárnap evakuáltak a Tenerifénél kikötött Hondius óceánjáróról.

Az egészségügyi hatóságok is megerősítették, hogy a hantavírussal fertőzött francia nő egészségi állapota az éjszaka folyamán romlott a párizsi kórházban, ahová beszállították – közölte Stephanie Rist francia egészségügyi miniszter.

A nő egyike volt az óceánjáró öt francia utasának, akiket vasárnap Teneriféről repülővel Párizsba szállítottak, ahol karanténba kerültek.

Az evakuált 17 amerikai utas egyikénél szintén pozitív lett a hantavírus-teszt, de semmilyen tünetet nem mutat – jelentették be amerikai egészségügyi illetékesek. Az amerikai utasokat a Nebraska állambeli Omahába szállítják, ahol hétfői megérkezésüket követően mindannyian karanténba kerülnek.

Az ausztrál kormány bejelentette: a Hondius utasai közül négy ausztráliai, egy tenerifei és egy új-zélandi lakost szállítanak haza. Mark Butler ausztrál egészségügyi miniszter sajtókonferencián közölte, hogy

az utasokat egy nyugat-ausztráliai létesítményben helyezik el, ahol legalább három hétig lesznek karanténban.

A Hondius fedélzetéről a mintegy húsz országból származó utasok teljes védőöltözetben és légzőmaszkkal szálltak partra, majd a közeli repülőtérről katonai és kormánygépekkel indították őket haza.

A holland zászló alatt közlekedő óceánjáró személyzetének egy része, valamint egy egészségügyi csoport a hajón marad, amely Rotterdamba indul tovább, ahol majd fertőtlenítik – közölték a spanyol hatóságok.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlotta az érintett országoknak, hogy szorosan kísérjék figyelemmel a hazatérő utasok egészségi állapotát. A WHO 42 napos karantént javasolt minden utas számára. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója megismételte, hogy a lakosságnak nem kell aggódnia a járvány miatt.

„Ez nem egy újabb Covid, és a lakosságra leselkedő kockázat csekély. Tehát nem kell félniük, és nem kell pánikba esniük”

– hangsúlyozta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.

A luxushajó áprilisban Argentínából indult útnak. A WHO adatai szerint az utasok közül hantavírus-fertőzés következtében három ember meghalt, de gyaníthatóan ennél többen megfertőződhettek.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×