eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
Mobiltelefonukkal világítva emlékeznek gyászolók a kikötői negyedben történt kettős robbanás áldozataira Bejrútban 2020. augusztus 9-én. Öt nappal korábban a libanoni fővárosban 2700 tonna, a kikötőben évek óta tárolt ammónium-nitrát röpült a levegőbe, legalább hatezren megsérültek és háromszázezer ember otthona vált lakhatatlanná. A halálos áldozatok száma 158-ra nőtt.
Nyitókép: MTI/AP/Felipe Dana

Belebukott a libanoni kormány a bejrúti pusztító robbanásba

A miniszterelnök esti televíziós beszédében hivatalosan is bejelentette a kormány lemondását. N. Rózsa Erzsébet szakértő az InfoRádióban felidézte, a felekezetek egymás között osztották fel a politikai vezető tisztségeket, de ez az arányok eltolódása miatt működésképtelenné teszi a hetvenes években még ragyogó eredményeket produkáló országot.

A magát függetlenként pozícionáló Haszan Diáb kormányfő hétfő esti televíziós beszédében a hagyományos politikai osztályt tette felelőssé a történtekért, élesen bírálva a korrupciót, amely véleménye szerint elvezetett "ehhez a földrengéshez, amely lesújtott az országra". "Isten óvja Libanont" - zárta a beszédét, ezt háromszor is elismételve.

Bennfentes források szerint hétfő délelőtt a pénzügyminiszter is bejelentette távozását, ő már a kormány negyedik tagja, aki így tett az utóbbi napokban.

A múlt keddi katasztrófa óta gyakorlatilag folyamatosak voltak, és egyre erőszakosabbá váltak a kormányellenes tüntetések, hiszen egy olyan országban történt a katasztrófa, amelyben már a robbanás előtt is súlyos társadalmi, gazdasági feszültségek voltak. 2019 ősze óta hatalmas tüntetések voltak országszerte, az ország gazdasága és a libanoni font értéke mélyrepülésbe kezdett, a tömegek követelték az általuk a válságért felelősnek tartott politikai elit távozását.

Libanonban tavaly 169 százalékkal emelkedtek a megélhetés költségei, vagyis az alapélelmiszerek és a lakhatás ára. Ezzel párhuzamosan 33 százalék körül alakult a munkanélküliség,

miközben állandó áramkimaradások voltak. Ezt a helyzetet csak súlyosbította a koronavírus-járvány és a keddi robbanás, amelyben több mint 2700 tonna, a kikötőben évek óta tárolt ammónium-nitrát röpült a levegőbe. Legkevesebb 150 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek és mintegy 300 ezer ember veszítette el otthonát a robbanásban. Közülük legalább 80-100 ezer a gyermek, ráadásul nagyon sokan elveszítették a kapcsolatot a családjukkal, vagyis egyedül bolyonganak a városban, próbálnak túlélni. Beszámolók szerint tizenkét olyan kórházat ért súlyos kár, ahol újszülötteket vagy várandós anyákat kezeltek.

Múlt szombaton ismét hatalmas tüntetés volt Bejrút központjában, a tiltakozók kormányzati épületeket ostromoltak meg és összecsaptak a rendfenntartókkal, akik könnygázzal igyekeztek megfékezni a köveket dobáló kemény magot.

N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa. az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy kezelhetetlen politikai berendezkedéssel tetőzött gazdasági csődhelyzetben érte Libanont a bejrúti robbanás

"Libanon a térség legsikeresebb államaként volt ismert a hetvenes években, ezután több belpolitikai válság, polgárháború, szíriai katonai jelenlét, merénylet Rafik Hariri miniszterelnök ellen; azóta is komoly politikai-gazdasági válság zajlik, ehhez járul hozzá a vírus és most a robbanás, amiről egyre valószínűbb, hogy emberi hiba okozta" - fejtette ki a szakértő.

Hogy mitől tud "elromolni" egy ilyen szép helyzetben lévő ország helyzete annyira, hogy most ott tartson, ahol tart, arról azt mondta,

ez egy furcsa ország.

"Az első világháború után egy úgynevezett mandatárius rendszert vezettek be, a franciáknak volt igen komoly szerepük ebben. Szerették volna a Közel-Keleten élő keresztény kisebbséget egy olyan helyzetbe juttatni, amikor nem egyértelműen kisebbség. Ez játszott szerepet abban, hogy a mai libanoni határt meghúzták, és hogy kialakult egy nagyon különleges nemzeti paktum, majd alkotmány, amely létrehozott egy kvázi felekezeti demokráciát" - világított rá; a legnagyobb felekezetek maguk között elosztották a legfontosabb állami tisztségeket,

  1. a maronita keresztények adják mindig az ország elnökét,
  2. a szunnita muszlimok a miniszterelnököt adják,
  3. a síita muszlimok pedig a parlament elnökét.

"Ezzel az a probléma, hogy ezek a demográfiai viszonyok nagyon eltolódtak a muszlimok javára, de elmozdult az arány a muszlimokon belül is a szunniták és a síiták között is.

Ez egy rém bonyolult, egyre nehézkesebbé váló rendszer,

a 2019 óta szinte folyamatossá váló tüntetések mutatják, hogy mennyire nem működtethető ez a rendszer tovább. Az embereket más foglalkoztatja: a gazdasági helyzet, a romlás. Libanon államcsődöt jelentett pár hónapja, nagy az állami eladósodottság, a fiatalok munkanélkülisége" - folytatta N. Rózsa Erzsébet.

Szerinte nem nagyon látszik olyan erő, amely a népharag élére hitelesen odaállhatna, ezért "a teljes politikai elit leváltása lehet a cél", de nehéz találni egy új politikai elitet ebben a helyzetben.

A bejrúti katasztrófáról és annak követezményeiről az Infostart valamennyi cikkét elolvashatja ITT.

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×