Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban először a formálódó ukrajnai béketervről beszélt: „akinek ereje van, az cselekszik, akinek nincs, az beszél” – fogalmazott, arra utalva, hogy Európából nagyjából csak nyilatkozatok érkeznek, a tengerentúlról viszont erőfeszítések történnek a béke felé.

„Veszélyes, izgalmas pillanatban vagyunk. A következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a háború lángját. Nem vagyunk még kint a vízből, de egy kevésbé feszült és kockázatos időszak előtt állhatunk. Ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog” – összegzett.

A friss híreket látva azt is mondta, hogy

a német kancellár Belgiumba utazik, hogy elérje, az oroszoktól elvett vagyonból finanszírozzák a háborút. Ha ezt sikerrel kitárgyalják, a háború folytatódni fog,

ha viszont „a belgák” ellenállnak, az európaiaknak be kell látniuk, hogy nincs pénz a háborúra, és támogatni kell az amerikaiakat az oroszokkal való tárgyalásokban.

A belgák sajátos helyzetben vannak megítélése szerint, mert náluk van az említett forrás. „Az egyik tartalékvaluta a világban az euró, vagyis az EU pénze, és sokan ott tartják a tartalék pénzüket, az oroszok is, mintegy 200 milliárd euró értékben. „A belgák felelősséget vállaltak azért, hogy ezt a pénzt az oroszok visszakapják. Ennek a pénznek a befagyasztása példátlan” – szögezte le Orbán Viktor, aki szerint Nyugat-Európában azzal „kábítják az embereket”, hogy az ukrajnai háború nekik egy fillérjükbe sem kerül.

Viszont ez „a játék nem babra megy a játék”, egy per esetén előfordulhat, hogy a pénzt Oroszországnak vissza kell fizetni; „mi elvalapon vagyunk békepártiak, a belgák pénzügyi alapon” – foglalta össze.

Korrupciós ügy(ek)

Közben Brüsszel „nehéz helyzetben van, mert az ő háza is ég”, ezzel a brüsszeli és ukrajnai korrupciós ügyekre utalt a kormányfő.

Az EU-s korrupciós ügyben – mint rámutatott – folyamatosan fogják el az érintetteket, előbb Didier Reinderst, most pedig Federica Mogherini kényszerült távozni pozíciójából, „nincs könnyű helyzetben Brüsszel”.

Orosz energiastop és következményei

Arról, hogy a moszkvai és a washingtoni tárgyalások hogyan viszonyulnak az európai orosz energiatilalomhoz, azt mondta, egy ilyen elhatározásnak tragikus következményei lehetnek, 3-3,5-szörösére nőhetnek a magyar háztartásokban az energiaárak, az orosz olaj hiánya esetén pedig az olajárak a csillagos égig fognak emelkedni.

„Nem véletlenül fektettem annyi energiát abba, hogy a fenyegető veszélyeket elhárítsuk” – figyelmeztetett.

Szerinte a magyar nem egy hálás nép, de most meg kell köszönni a tárgyalási eredményeket az Egyesült Államok elnökének, „aki belátta, hogy a szankciók fölöslegesen okoznak Magyarországnak súlyos károkat, ezért kötöttünk egy megállapodást”, mondta. A második megállapodást pedig az oroszokkal kellett kötni, ami amiatt is fontos volt, mivel Ukrajna támadja az orosz energiainfrastruktúrát.

„Van egy megerősített szerződésünk Oroszországgal, hogy az energia egy megállapodott rendben érkezik Magyarországra” – szögezte le. Egy ilyen helyzetben akar totális energiastopot előidézni Brüsszel. Az amerikai szankciók már életbe léptek, ezért kellett ott gyorsan tárgyalni, különben „bukovári lenne már most”, „valamennyi időt nyertünk, reméljük, a béketárgyalás sikeres lesz, és az egész veszedelem elhárul, a béke elsöpri a szankciós rendszert is, és visszatérhetünk a normális együttműködéshez”.

Most Magyarország célja az, hogy a brüsszeli intézkedést megtámadja, vagy elérje, hogy az minél később lépjen érvénybe.

Figyelmeztetett arra is, hogy jogilag egyébként lehetetlen lesz, hogy Magyarország – és Szlovákia – kihagyásával léptessenek érvénybe szankciókat, igen ám, de Brüsszel „cinkelt lapokkal játszik”, kikerüli a magyar vétót, ami a jogállamiság nyílt megsértése, ami miatt Brüsszelt be fogja perelni Magyarország, akkor is, ha egy ilyen per akár nyolc évig is eltarthat, amikor már rég vége lesz a háborúnak.

„Nem egyszerű játszma ez Brüsszelben, nagyon komoly jogi tudásra, intellektuális erőre van szükség, amit Bóka János szállít Magyarországnak” – tette hozzá.

Közben az ukránok fejlesztik a hátországot, amellyel Oroszország hátországát igyekeznek támadni, „belőnek Oroszország területére”, kárt is tesznek, az orosz energiaképesség 10 százalékát meg is bénítják.

„Az oroszokkal abban állapodtunk meg, hogy nem lehet olyan katonai helyzet, ami ellehetetleníti a magyar energiaellátást” – mondta.

Adóügyek – bal- és jobboldali gondolkodás

Ezt követően arról beszélt, hogy a baloldal adórendszere azon a gondolaton alapul, hogy a pénz jobb helyen van a politikusoknál, mint a vállalkozóknál, „el kell venni a pénz minél nagyobb részét, és a politikusok újraosztják, mert jobban tudják, ez radikális különbség a jobboldali és a baloldali gondolkodás között”, ecsetelte.

A baloldal szerinte mindig adót emel, mindig szabályoz, mindig elvesz, a jobboldal arra törekszik, hogy minél több maradjon az embereknél, legfeljebb akkor avatkozik be, ha a családoknál akar többet ott tartani.

„Két világlátás is szemben áll egymással, ezért is olyan borzalmas a Tisza programja. Ők még pénzt is akarnak küldeni Brüsszelbe, hogy azt Ukrajnába el tudják küldeni. De mi nem adunk, a magyar jobboldal nem ad. Ezt a harcot majd megharcoljuk Brüsszellel” – mondta még a miniszterelnök.

Szerinte a Tisza programja valódi, „hiszen aláírások vannak rajta”, és súlyos következményekkel járna.

Szót ejtett még a minimálbér csütörtökön bejelentett emeléséről, amit véleménye szerint szintén veszélyeztet a Tisza esetleg megvalósuló programja, a kormányfő szerint „a munkaadók és a munkavállalók azt vették figyelembe, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika fennmarad”.

Kettős állampolgárság, népszavazás, évforduló

Szerinte sikerült begyógyítani a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozta sebeket, amely referendumnak épp pénteken van a 21. évfordulója. Ennek az esetében is tetten érhető a baloldal és a jobboldal filozófia közötti gondolkodás; ő örült is akkor az eredménynek, mivel az igenek többségben voltak, ez volt a morális alapja a későbbi kétharmados döntésnek, ami 2010-ben az első döntése volt a parlamentnek, és bevezették a kettős állampolgárságot. Azóta el is satnyult a gondolat, hogy aki nem magyarországi magyar, az nem is magyar – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a közrádióban.