Infostart.hu
eur:
365
usd:
309.8
bux:
136260.36
2026. április 16. csütörtök Csongor
Bejrút, 2018. szeptember 17.Hazatérő szíriai menekültek várnak az indulásra Bejrútban 2018. szeptember 17-én. A két érintett kormány megállapodásának alapján mintegy kétszáz szíriai menekült költözhet vissza hazájába Libanonból. (MTI/EPA/Vael Hamzeh)
Nyitókép: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Tálas Péter: a nemzetközi közösség nem akarja Libanont bukott államként látni

Az ország teljesítményének másfélszerese az adóssága, ehhez jött múlt kedden egy sok ezer dollármilliárdos kárt okozó robbanás - elemezte a helyzetet az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóintézeti igazgatója.

Leginkább az élelmiszer-ellátást kell normalizálni, valamint emelni az állami szolgáltatások színvonalát Libanonban - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója, Tálas Péter.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Bejrútban múlt kedden volt óriási erejű robbanás.

"Azt feltételezem, hogy mind a libanoni politikai elit, mind a nemzetközi közösség több dologra fog koncentrálni az elkövetkezőkben. Az egyik a helyreállítás - 300 ezer embernek most nincs hol laknia, sok az eltűnt és van 6000 sebesült. A nemzetközi közösség sem szeretné, ha Libanon egy fail state, egy bukott állam lenne, ennek megfelelően

a segély egyik része élelmiszer lesz,

a másik az egészségügyi intézmények megerősítése. Látni kell, hogy most nem a koronavírussal van elfoglalva a bejrúti kórházak többsége" - fejtegette Tálas Péter.

A kutatóintézeti igazgató azt mondta, a nemzetközi közösségnek a segítségnyújtáson túl is komoly szerepe lesz, mivel Libanon adóssága a GDP-je 150 százalékát teszi ki, a robbanással keletkezett károkat pedig 13-15 milliárd dollárra becsülik a szakértők, és ezek még csak az első becslések. Libanon tehát nem fogja tudni kihúzni magát a bajból.

"Megakadtak a tárgyalások az IMF-fel még korábban, az országnak tehát nagyon komoly külső segítségre van szüksége" - szögezte le.

A segítségnek azonban feltételei vannak, legfőképp

politikai reformok

- vélekedett Tálas Péter.

"A politikai elit minden egyes országban egy zárt csoport. Ugyanabból a csoportból fognak kevésbé ismert emberek megjelenni, tehát ezt a politikai elitet kell rákényszeríteni a nemzetközi közösségnek arra, hogy valamit lépjen. A reformoknak először is gazdaságiaknak és társadalmiaknak kell lenniük, az ellátást kell normalizálni, és azt gondolom, a másik kulcsfontosságú terület az állami szolgáltatások színvonalának az emelése."

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk

„Nem csak az a kérdés, hogy ki mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„A választók a jövőre szavaztak, nem a múltra, többet várnak. Szerintem össze kell gyűjteni azt a 8-10 okot, ami a választási vereséghez vezetett, ehhez szükség van még néhány napra. Ki fog kerekedni egy kép” – vázolta Orbán Viktor. Először értékelte az országgyűlési választások eredményét a választáson súlyos vereséget szenvedett Fidesz–KDNP vezetője. A Fidesz közösségére bízta annak az ügyét, hogy marad-e vagy távozik a párt éléről.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti, a BUX index a választási utáni héten már két alkalommal is történelmi csúcsot döntött, mára azonban már délelőtt megérkezett a korrekció, ami később jelentős esésbe csapott át. Ez azután történt, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezérrel tárgyal ma, és elvárja, hogy a cég ne fizessen osztalékot az MCC-nek. A kifizetést egyébként a cég közgyűlése áprilisban már jóváhagyta, így a friss követelés első ránézésre jogilag nehezen kivitelezhetőnek tűnik, és sokkal inkább politikai üzenetként értelmezhető. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×