eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Bejrút, 2018. szeptember 17.Hazatérő szíriai menekültek várnak az indulásra Bejrútban 2018. szeptember 17-én. A két érintett kormány megállapodásának alapján mintegy kétszáz szíriai menekült költözhet vissza hazájába Libanonból. (MTI/EPA/Vael Hamzeh)
Nyitókép: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Tálas Péter: a nemzetközi közösség nem akarja Libanont bukott államként látni

Az ország teljesítményének másfélszerese az adóssága, ehhez jött múlt kedden egy sok ezer dollármilliárdos kárt okozó robbanás - elemezte a helyzetet az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóintézeti igazgatója.

Leginkább az élelmiszer-ellátást kell normalizálni, valamint emelni az állami szolgáltatások színvonalát Libanonban - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója, Tálas Péter.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Bejrútban múlt kedden volt óriási erejű robbanás.

"Azt feltételezem, hogy mind a libanoni politikai elit, mind a nemzetközi közösség több dologra fog koncentrálni az elkövetkezőkben. Az egyik a helyreállítás - 300 ezer embernek most nincs hol laknia, sok az eltűnt és van 6000 sebesült. A nemzetközi közösség sem szeretné, ha Libanon egy fail state, egy bukott állam lenne, ennek megfelelően

a segély egyik része élelmiszer lesz,

a másik az egészségügyi intézmények megerősítése. Látni kell, hogy most nem a koronavírussal van elfoglalva a bejrúti kórházak többsége" - fejtegette Tálas Péter.

A kutatóintézeti igazgató azt mondta, a nemzetközi közösségnek a segítségnyújtáson túl is komoly szerepe lesz, mivel Libanon adóssága a GDP-je 150 százalékát teszi ki, a robbanással keletkezett károkat pedig 13-15 milliárd dollárra becsülik a szakértők, és ezek még csak az első becslések. Libanon tehát nem fogja tudni kihúzni magát a bajból.

"Megakadtak a tárgyalások az IMF-fel még korábban, az országnak tehát nagyon komoly külső segítségre van szüksége" - szögezte le.

A segítségnek azonban feltételei vannak, legfőképp

politikai reformok

- vélekedett Tálas Péter.

"A politikai elit minden egyes országban egy zárt csoport. Ugyanabból a csoportból fognak kevésbé ismert emberek megjelenni, tehát ezt a politikai elitet kell rákényszeríteni a nemzetközi közösségnek arra, hogy valamit lépjen. A reformoknak először is gazdaságiaknak és társadalmiaknak kell lenniük, az ellátást kell normalizálni, és azt gondolom, a másik kulcsfontosságú terület az állami szolgáltatások színvonalának az emelése."

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×