eur:
393.13
usd:
363.13
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Bejrút, 2018. szeptember 17.Hazatérő szíriai menekültek várnak az indulásra Bejrútban 2018. szeptember 17-én. A két érintett kormány megállapodásának alapján mintegy kétszáz szíriai menekült költözhet vissza hazájába Libanonból. (MTI/EPA/Vael Hamzeh)
Nyitókép: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Tálas Péter: a nemzetközi közösség nem akarja Libanont bukott államként látni

Az ország teljesítményének másfélszerese az adóssága, ehhez jött múlt kedden egy sok ezer dollármilliárdos kárt okozó robbanás - elemezte a helyzetet az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóintézeti igazgatója.

Leginkább az élelmiszer-ellátást kell normalizálni, valamint emelni az állami szolgáltatások színvonalát Libanonban - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója, Tálas Péter.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Bejrútban múlt kedden volt óriási erejű robbanás.

"Azt feltételezem, hogy mind a libanoni politikai elit, mind a nemzetközi közösség több dologra fog koncentrálni az elkövetkezőkben. Az egyik a helyreállítás - 300 ezer embernek most nincs hol laknia, sok az eltűnt és van 6000 sebesült. A nemzetközi közösség sem szeretné, ha Libanon egy fail state, egy bukott állam lenne, ennek megfelelően

a segély egyik része élelmiszer lesz,

a másik az egészségügyi intézmények megerősítése. Látni kell, hogy most nem a koronavírussal van elfoglalva a bejrúti kórházak többsége" - fejtegette Tálas Péter.

A kutatóintézeti igazgató azt mondta, a nemzetközi közösségnek a segítségnyújtáson túl is komoly szerepe lesz, mivel Libanon adóssága a GDP-je 150 százalékát teszi ki, a robbanással keletkezett károkat pedig 13-15 milliárd dollárra becsülik a szakértők, és ezek még csak az első becslések. Libanon tehát nem fogja tudni kihúzni magát a bajból.

"Megakadtak a tárgyalások az IMF-fel még korábban, az országnak tehát nagyon komoly külső segítségre van szüksége" - szögezte le.

A segítségnek azonban feltételei vannak, legfőképp

politikai reformok

- vélekedett Tálas Péter.

"A politikai elit minden egyes országban egy zárt csoport. Ugyanabból a csoportból fognak kevésbé ismert emberek megjelenni, tehát ezt a politikai elitet kell rákényszeríteni a nemzetközi közösségnek arra, hogy valamit lépjen. A reformoknak először is gazdaságiaknak és társadalmiaknak kell lenniük, az ellátást kell normalizálni, és azt gondolom, a másik kulcsfontosságú terület az állami szolgáltatások színvonalának az emelése."

A teljes beszélgetést alább meghallgathatja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×