A videokonferencia végén kiadott nyilatkozat konkrét összeget nem említ, de leszögezi, hogy a segítséget "időben, kellő mennyiségben és a libanoni nép szükségleteinek megfelelően kell folyósítani, közvetlenül a libanoni lakosságnak, teljes mértékben hatékony és átlátható módon".

A házigazda francia elnöki hivatal később bejelentette, hogy

a résztvevők együttesen mintegy 253 millió euró felajánlást tettek a konferencián.

Az Élysées-palota aláhúzta, hogy ez gyorssegély, amelyet nem kötnek politikai vagy intézményi reformfeltételekhez, viszont a hosszabb távú támogatásokhoz elengedhetetlenek a változtatások Libanonban.

A részt vevő, mintegy 30 ország külön-külön tett nyilatkozatai alapján Franciaország például légihidat állított fel, és 18 tonna egészségügyi és 700 tonna élelmiszersegélyt szállít Libanonba. Az Európai Unió 30 millió euró többlettámogatást tesz elérhetővé az újjáépítéshez. Csütörtökön az EU már bejelentett 33 millió euró segítséget. Az Öböl-országok részéről Katar 50 millió dollár gyorssegélyt, és további, egyelőre be nem jelentett összegű segítséget ígért. Kuvait 40 millió dollárt ajánlott fel. Az Egyesült Királyság a héten korábban 5, most pedig további 20 millió font segítséget ígért, és orvoscsoportot is küldött.

A donorországok azonban a jelek szerint nem óhajtanak biankó csekket kiállítani a libanoni vezetésnek, amelyet a libanoni tiltakozók korruptnak és alkalmatlannak tartanak, emellett a síita Hezbollahon keresztül Irán befolyása is aggodalmakra ad okot egyes országok körében. A donorországok azt is szorgalmazzák, hogy a robbanás okát hiteles és független vizsgálat tárja fel.

A házigazda, Emmanuel Macron francia elnök nyitó beszédében arra kérte a résztvevőket, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket, és segítsenek a libanoniaknak. A segítségnyújtást szerinte az ENSZ-nek kellene koordinálnia.

A Fehér Ház közleményt adott ki, amelynek tanúsága szerint Donald Trump amerikai elnök a konferencián nyugalomra szólított fel, és elismerte a békés tiltakozók jogos, átláthatóságra vonatkozó követelését.

Közben Bejrútban újabb tiltakozások kezdődtek vasárnap, és a tüntetők kövekkel dobálták meg a parlamenthez vezető utat lezáró rendőröket. A helyi televíziók tudósítása szerint a téren tűz is keletkezett. A Reuters hírügynökség szerint ismét ezrével áramlanak a tiltakozók a parlament előtti tér irányába és a Vértanúk terére, ahol szombaton halálos összecsapások voltak a rendfenntartók és a tiltakozók egy csoportja között.

A tiltakozásokat az hívta életre, hogy kedden hatalmas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. Több mint 2700 tonna, bármilyen óvintézkedés nélkül évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 150 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek és százezrek otthona vált lakhatatlanná Bejrútban. A detonációt követően kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. Ezt követően egymásra mutogatás kezdődött, és a hatóságok 19 embert őrizetbe vettek, köztük a bejrúti kikötő és a vámhivatal vezetőjét. Vasárnap egy biztonsági forrás azt is közölte, hogy a detonáció helyén 43 méter mély kráter keletkezett.

Libanon már a keddi robbanás előtt is hónapokon át forrongott. 2019 ősze óta hatalmas tüntetések voltak országszerte, az ország gazdasága és a libanoni font értéke mélyrepülésbe kezdett, és a tömegek követelték az általuk a válságért felelősnek tartott politikai elit távozását. A januárban hivatalba lépett Haszan Diáb kormányfő azóta azt is bejelentette, hogy Libanon nem törleszti szuverén adósságát, ami azt jelenti, hogy az ország csődbe jut. Szombaton Diáb bejelentette, hogy előrehozott választások kiírását javasolja.