Infostart.hu
eur:
387.54
usd:
329.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egy űrhajó hordozórakéta fellövése.
Nyitókép: Unsplash

Látványos videók készültek az első kínai újrahasznosítható rakéta megsemmisüléséről

Hatalmas robbanással végződött a kínai Landspace Csucsüe-3 rakéta első tesztrepülése, miután hiba lépett fel a rakétarendszer gyorsítófokozatának visszatérési manővere közben. Kína a SpaceX visszatérő rakétáival szeretné felvenni a versenyt.

A kínai Landspace űrvállalat december 2-án indította el 66 méter magas, rozsdamentes acélból készült Csucsüe-3 rakétáját az észak-kínai Csiucsüan Űrindító Központból, a Góbi-sivatagból – írja a Space.com híradása nyomán a Portfolio.

A rakéta metán-folyékony oxigén üzemanyagú, újrafelhasználható első fokozat a cég közlése szerint az „eldobható” (tehát nem többször használatos) felső fokozatot sikeresen pályára állította.

Azonban a kísérlet során a rakéta újra felhasználható, elsőként leváló gyorsító fokozata még a levegőben látványosan felrobbant, miután a landolást megelőző fékezési manőver közben az egyik hajtómű meghibásodott és lángolni kezdett.

A Landspace közlése szerint személyi sérülés nem történt, a robbanás pontos okát még vizsgálják.

A kudarc ellenére a vállalat közölte: sikeresnek tekintik a kísérletet, és „Kína első rakétavisszanyerési kísérlete elérte a várt műszaki célokat”.

A balesetes leszállásról készült videók képkockái alapján az első fokozat sikeresen célba vette a leszállásra kijelölt zónát (csak néhány méterrel tért attól el), azonban a puha landolás helyett tűzgömbként csapódott a földbe.

a kínai rakétarendszer ugyanazt a keveréket használja, mint a SpaceX legnagyobb, jelenleg tesztfázis alatt álló Starship Raptor hajtóművei.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×