Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Összecsapnak a rohamrendőrök és a politikai elit távozását követelő tüntetők Bejrútban 2020. augusztus 8-án. A libanoni főváros kikötői negyedében négy nappal korábban kettős robbanás történt, amelynek következtében legkevesebb 154 ember életét vesztette, több mint ötezren megsebesültek. Haszan Diáb libanoni kormányfő előrehozott parlament választások kiírását javasolta.
Nyitókép: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Libanon: egy miniszter távozása nem elég, teljes lemondást követeltek

Súlyos összecsapások voltak szombat éjjel Bejrút belvárosában, a tiltakozók több minisztérium épületét megrohamozták, és egy rendőr meg is halt.

Lemondásra szólította fel vasárnap Libanon kormányát az ország maronita keresztény közösségének pátriárkája, Besara Butrosz ar-Raj, mert úgy véli, hogy a kabinet nem képes az irányváltásra. "Egy-egy képviselő vagy miniszter lemondása nem elég, az egész kormánynak távoznia kellene, mert nem képes segíteni az ország újjáépítését" - mondta vasárnapi szentbeszédében a vallási vezető.

Vasárnap a kormány tájékoztatási minisztere, Manal Abdel-Szamád bejelentette, hogy lemond posztjáról, mert megítélése szerint a kormány nem képes reformokat végrehajtani a bejrúti kikötőben kedden történt pusztító robbanást követően.

Szombat éjjel tízezer ember gyűlt össze Bejrút belvárosában, ahol az általuk korruptnak, hanyagnak és alkalmatlannak tartott kormány és a politikai elit távozását követelték. A tiltakozások erőszakos zavargásokba torkolltak, minek során

a tiltakozók több minisztérium épületét megrohamozták, és egy rendőr meg is halt. Több mint 170 ember sérült meg az utcai összecsapásokban.

A tiltakozók a politikai vezetők távozásának alternatívájaként a politikusok felakasztását helyezték kilátásba, aminek jeléül több jelképes akasztófát is felállítottak a tüntetések helyszínén, a Vértanúk terén.

A tiltakozásokat az hívta életre, hogy kedden hatalmas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. Több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 150 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek és százezrek otthona vált lakhatatlanná Bejrútban. A detonációt követően kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. Ezt követően egymásra mutogatás kezdődött, és a hatóságok 19 embert őrizetbe vettek, köztük a bejrúti kikötő és a vámhivatal vezetőjét.

Libanon már a keddi robbanás előtt is hónapokon át forrongott

2019 ősze óta hatalmas tüntetések voltak országszerte, az ország gazdasága és a libanoni font értéke mélyrepülésbe kezdett, és a tömegek követelték az általuk a válságért felelősnek tartott politikai elit távozását. A januárban hivatalba lépett Haszan Diáb kormányfő azóta azt is bejelentette, hogy Libanon nem törleszti szuverén adósságát, ami azt jelenti, hogy az ország csődbe jut. Szombaton Diáb bejelentette, hogy előrehozott választások kiírását javasolja.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×