Infostart.hu
eur:
381.78
usd:
329.85
bux:
125961.98
2026. április 7. kedd Herman
Tarvarjú a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Nyitókép: Facebook/Fővárosi Állat- és Növénykert

Ládacsapda a megoldás, de nem tudni, hová kellene tenni – új információk a Budapesten kóborló vadállatról

Ha tudná a madár, hol van az a lyuk, amelyen keresztül távozott, feltételezhetően visszatérne eddigi otthonába, de valószínűleg nem találja, hol lehet biztonságban, illetve hol van számára megfelelő táplálékforrás – mondta az InfoRádióban a főigazgató a Fővárosi Állat- és Növénykertből megszökő tarvarjúról.

Megszökött két tarvarjú a Fővárosi Állat- és Növénykertből. A röpdéjük tetején egy ág miatt keletkezett lyuk, amelyen keresztül kijutottak az emberre egyébként teljesen veszélytelen ritka madarak. Az egyiket sikerült befogni az állatkert területén, a másik viszont jelenleg is valahol Budapesten kóborol, ezért az intézmény a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.

A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója az InfoRádióban elmondta: körülbelül 20 méteres magasságban keletkezett sérülés a nagy külső röpde tetején, amit nagyon nehéz detektálni emberi szemmel, a két tarvarjú azonban észrevette. Az intézmény dolgozói továbbra is keresik a másik elcsatangoló tarvarjút, de Sós Endre elmondása szerint nem lesz könnyű dolguk.

A tarvarjú nevével ellentétben az íbiszfélék közé tartozik, és a főigazgató is megerősítette, hogy nem kell tőle félni, teljesen ártalmatlan állat. Bár megbízható forrás nem igazolja, valószínűsíthetően már a középkorban is voltak tarvarjak Magyarországon, az viszont biztos, hogy az Alpokban már akkor is éltek. Egyes feltételezések szerint akkoriban a Duna vonala mentén többfelé és a Gellért-hegyen is költhettek, de erről hivatalos bizonyítékok nincsenek.

Sós Endre hozzátette: az Alpokban részben azért pusztultak ki a tarvarjak, mert elfogyasztották őket, de visszatelepítési program indult Ausztriában, hogy ez a rendkívül ritka faj ismét jelen lehessen a szomszédos országban is. A gödényalakúak rendjébe tartozó madárfaj a szabad természetben csak Marokkóban maradt fenn, illetve korábban találtak kisebb populációkat (néhány párt) Szaúd-Arábiában és Szíriában is. Továbbá van egy félvad állomány Törökországban. Nemcsak Ausztriában, hanem Spanyolországban is zajlik a visszatelepítési program, az ibériai országba pedig Sós Endre tájékoztatása szerint a budapesti állatkert is küldött 17 tarvarjút az elmúlt években. Kiemelte, hogy

a faj fenntartása és elterjedése érdekében nagyon komoly, zárt téri tenyészprogram zajlik jelenleg is az európai állatkertekben.

A közösségi oldalakon terjedő információk szerint Budapesten néhol látták az állatkertből megszökő tarvarjút, de péntek délutánig nem sikerült befogni. A Fővárosi Állat- és Növénykert ezért a lakosság segítségét kéri, hogy a ritka madárfaj visszakerülhessen társai közé. Sós Endre szerint az lenne az ideális a befogás szempontjából, ha a madár kisebb területen mozogna, mert akkor könnyebben lehetne alkalmazni a csapdázást. Ha az állatkert területén belül elcsatangol egy-egy madár, akkor takarmány kihelyezésével vagy egy másik madár kiengedésével próbálják előcsalogatni, illetve megkeresni. Nem kizárt, hogy ezt a módszert alkalmazzák majd a városban is.

A befogásban ládacsapda segíthet, amibe be tud menni az állat, de kijönni onnan már nem tud. A takarmányt a láda mellé helyezhetik el, hogy odacsalogassák a madarat. Ugyanakkor jelenleg

az okozza a fő problémát, hogy nem tudják, hová kellene tenni ilyen ládacsapdát.

Vélhetően a madár folyamatosan mozog, és nem időzik sokáig egy bizonyos területen. A Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai napközben folyamatosan járták Budapestet, illetve a lakossági bejelentések alapján keresik az állatot.

A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója szerint egyáltalán nem biztos, hogy meg akart szökni a tarvarjú. Egyszerűen talált egy rést, kijutott a röpdéből, és elképzelhető, hogy utána már nem talált vissza. Valószínűleg éppen ezért végez folyamatosan helyváltoztató mozgást a városban. Sós Endre szerint

ha tudná, hol van az a lyuk, amelyen keresztül távozott, vélhetően visszatérne, de azt gondolja, hogy egyszerűen nem találja, hol lehet biztonságban, illetve hol van számára megfelelő táplálékforrás.

A főigazgató szerint ezért is nagyon fontos, hogy minél előbb megtalálják.

Az elmúlt évtizedekben nem volt jellemző, hogy állatok szöktek volna meg a Fővárosi Állat- és Növénykertből. A legemlékezetesebb eset 2022 márciusában történt, amikor a Sanyi nevű pingvin elkóborolt, és a Dózsa György úton a járőrök és a polgárőrök fogták el. Sós Ende elmondta: egyebek mellett azt is fontosnak tartják, hogy az állatkertben minden egyes állat biztonságban legyen, és jól érezze magát ott, ahol él. Volt példa azért néhány szökésre. Előfordult, hogy kispanda csatangolt a Városligetben, de a legtöbb esetben sikerült megtalálni az elkóricáló állatokat.

„Minden képességünket és tudásunkat bevetve azon vagyunk, hogy ne fordulhassanak elő ilyen esetek. Sajnálatos dolog, hogy egy ág megsértette a tarvarjak röpdéjét. Azóta természetesen kijavítottuk, az elszökött madarat pedig megpróbáljuk befogni” – mondta a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója.

Aki meglátja a szökevény tarvarjút, a 06-30/877-9081-es telefonszámon értesítheti a Fővárosi Állat- és Növénykertet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: az amerikai–magyar barátság civilizációs és spirituális természetű
Videó, nagygyűlés

Orbán Viktor: az amerikai–magyar barátság civilizációs és spirituális természetű

A magyar–amerikai barátság napja címmel nagyszabású rendezvényt tartottak az MTK Sportparkban. Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, aki után J. D. Vance amerikai alelnök is felszólalt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
Megjött a riasztó előrejelzés: 2,6 milliárd ember lehet kitéve a hőhullámoknak

Megjött a riasztó előrejelzés: 2,6 milliárd ember lehet kitéve a hőhullámoknak

A század végére a világ lakosságának közel harmada, mintegy 2,6 milliárd ember lehet kitéve a jelenleginél jóval gyakoribb, egyidejűleg jelentkező szélsőséges hőséghullámoknak és aszályoknak, ha az éghajlatpolitika a jelenlegi pályán halad tovább. A Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legnagyobb terhet éppen azok az alacsony jövedelmű trópusi országok viselik majd, amelyek a legkevesebbet tették hozzá a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz - tudósított a phys.org.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×